Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

Múzeum a gyárban Az (ipartörténeti múzeum az 1845-ben alapított Ganz Törzs- gyáiNöntödéjében, műemléki környezetben kapott helyet. Mint nagyüzemben felépített öntészeti múzeum Európában egyedülálló. A működő nagymúltú öntödét 1964. május vé­gén állították le, az épületet műszaki műemlékké nyilvání­tották, s 1969. szeptember 24-én ünnepélyesen megnyitották a múzeumot. A bejárattal szemben találjuk Ganz Ábrahám bronz mell­szobrát, mely mintegy kettéosztja a hatalmas kiállítási terü­letet (1125 m2). Egyik részen a régi Ganz kéregöntödét, a másikon a fejlődéstörténeti kiállítást látjuk. A legrégibb öntészeti tárgyak a bronzkor öntvényei, öntő- mintái. A múzeum ritkaságai közé tartozik a híres Velem Szent Vid közelében feltárt antimónbronz olvasztótelep lelet­anyagából származó öntőforma, öntőtégely és különféle használati tárgyak az i. e. XV-XIV. századból. A fémönté- szeti részen találjuk a gyűjtemény egyetlen nem magyar eredetű darabját is, a kijevi öntésű, cári címeres, 1799-es évszámmal ellátott kis bronz ágyút, amelyet a Nemzeti Mú­zeum válogatott ki a beolvasztásra szánt fémhulladékból. A vasöntészetet bemutató rész szintúgy féltett kincset bir­tokol. Igaz, hogy osak másolat, de az eddig ismert legrégibb magyarországi öntöttvas tárgy az 1598-ból való Selmec­bányái sírtábla másolata. (Eredetijét id. Kiszely Gyula fe­dezte fel a Selmecbányái Bányászati Múzeumban.) A rövi- debb oldalára állított, téglalap alakú tábla három mezőre osztott. A felső mezőn Illés próféta tüzes szekerét ábrázoló domborművet látunk. Az alatta lévő kettéosztott mező egyi­kében Kiknann András Selmecbányái Valdbürger, a másik­ban felesége, Knorr Polixénia családi címerét találjuk. A leg­alsó mezőben sírfelirat: „1598. május 19-én 2 és 3 őrá között délután a nemes és tiszteletre méltó asszonyság, Kilmann Polixénia, született Knorr, a nemes Kilmanszegi András törvényes felesége itt Selmecen, a magyar bányavárosban Krisztusban elhalt. Ad­jon a mindenható Isten néki a többi kiválasztottakkal együtt az utolsó napon boldog feltámadást, Ámen.” A munkácsi vasgyárnak a XIX. század második felében ké­szült termékei az emléktárgyak vitrinében kaptak helyet. Az öntöttvas sakkjáték táblája és figurái, valamint az öntött­vas tálak egyaránt a magyar iparművészet remekei. A tár­gyak nagy részén megtalálható a gyári jegy, tehát kétség­telenül azonosítható, eredeti darabok. Láthatjuk a Topitzer János által feltalált öntött Megiston- aoél szerszámkéseket, melyeket 16 ország szabadalmazta­tott. Itt állították ki az Al-Duna szabályozásakor használt, diós­győri öntésű sziklavésők egy példányát. A kiállítási rész a XX. századi korszerű acélgyártás berendezéseinek bemu­tatásával zárul. ALBRECHT GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents