Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
A DUNA SZÁZADAI Az ókor Európájában két folyam választotta el a római birodalmat a barbaricumtól: a Rhenus és a Danuvius. A Danuvius - s így a Duna — nevében, Kálmán Béla szerint, a „danu” szót (jelentése: viz) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágától örököltük. Caesar hadműveletei még a Rajna két partján folytak. Róma érdeklődése később fordul a Duna felé. Octavianus, az actiumi csata (i. e. 31.) előtt emlékezteti katonáit, hogy a diadalmas légiók már a Dunáig is eljutottak ... A légiók jelvényei, az ezüst sasmadarak i. e. 35 táján rebbentek föl a Duna fölött. A légiók nemcsak táborokat építettek a Duna jobb partján, hanem oltárokat is a Danuvio Sacrum, a Duna istensége tiszteletére. A Duna ettől kezdve négy évszázadon keresztül limese, védelmező határa a birodalomnak. A limest azonban gyakran megsértették a barbárok. A dákok, markomannok, quadok, jazigok támadásai rettegésben tartották Pannóniát, de Rómát is. Róma ezért hatalmasan megerősítette a limest. Ekkor épültek a táborok: Vindobona (Bécs), Carnuntum (Deutschaltenburg) a híres borostyánét dunai átkelőhelyén, Brigetio (Szőny), és Aquincum. E táborokban a legkiválóbb légióik váltogatták egymást: az I. és a II. Adiutrix, a III. Flavia - ez építette Aquincumot -, a XIII. Gemina és a XV. ApolliA Duna-forrás emléktáblája naris légió. Ezen a tájon érte utói a végzet a XXI. Rapax légiót, amelyet a szarmaták sem misítettek meg. A légiós táborokat az auxiliáris (segítő) táborok és az őrtornyok (burgusok) sűrű sora fűzte erőd- láncolattá. Ilyen tábor volt Sca- rabantia (Sopron), Arrabona (Győr) és Cirpi (Dunabogdány). A légiók, ha nem harcoltak, városokat, utakat, erődítményeket építettek. A téglát is - saját névjegyükkel — maguk égették. A CFH-jegyű téglát a Classis Flavia Histrica, vagyis a Dunai Flavius Flotta katonái gyártották. A flottát korábban Classis Fannonicának nevezték. Amióta a Flavius dinasztia császárai átszervezték, a flotta az ő nevüket viselte. A flotta feladata volt a két parton és a vízen futó kereskedelem biztosítása is. A limes mentén hatalmas harcok folytak. Császárok sora: Tiberius, Domitianus, Vespasianus, Hadrianus, Diocletianus — aki Contraaquincumot építtette - járt a Duna partján. Nem szólván ama hadvezérekről, akiket a p>annó- niai légiók emeltek a császári trónra. Két császár a szent folyam partján halt meg: Marcus Aureliust 180-ban Vindobona táján, Valentinianust 375 őszén Brigetióban érte a halál. A dunai limes a IV. századig töltötte be hivatását. 374-ben megjelentek a hunok, majd a quadok, a gótok, az alánok, 401-ben a vandálok pusztították el a tartományt. 402-ben Alarich foglalta el délnyugati részét. 409-ben, amikor a limest Róma átengedte a hunoknak, az ezüst sasok végleg elrepültek a Duna partjáról. 3
