Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)

Honismeret-helytörténet különszám

Mándics Mihály országgyűlési képviselő feleségével világtörténeti vizsgákon jelesre felelünk, a saját falunk történe­téből - ha egyáltalán akad, aki e kérdést föltegye - elégtelent érdemiünk. Pedig ha a Kölcsey kérdésére - Hol van a hon?! — meg akarunk felelni, feleletünket a szűkebb hon ismeretével, a szülőhely földrajzi és szellemi tájainak aprólékos bebarangolá­sával kell kezdenünk. A Csávolyi Krónika a honisme­ret, nyugodtan mondhatjuk, a 32 honszeretet ábécéje. S mint ábé­cé, minden könyvek legfonto­sabbika. Mielőtt a Csávolyi Krónikát kézbe vennők, vegyük előbb szemügyre e szót: honismeret. Közelebbről a „hon" szócskát. Vajon mivel szolgált rá ez a selymes hangzású, lehelet lej­tésű szó arra, hogy önálló alak­ja teljesen kikopott a magyar nyelvből? A ,;haza" szorította ki. Ma már csupán összetételei­ben él: itthon, otthon ... Körü­lötte azonban csend honol... Valamennyien honosak vagyunk valahol, kivéve a hontalanokat... Őket honvágy gyötri... A „Honíidal" szerzője még hon­leányoknak tette a szépet, s a hazát - nem a hont! - még ma is honvédek védik... A honfog­lalók és a honmentők nevét imánkba foglaljuk, a honáruló­két átokkal sújtjuk. És emléke­zünk a Honderűre. Petricsevich Horváth Lázár rövid életű szép- irodalmi lapjára is . .. Ezek után már csak a szépen zengő hon­szerelem maradt hátra, és a tár­gyilagosan hangzó - honismeret. Mindezek után, krónikáról szól­ván az első kérdés az, hogy ki a szerzője? A Csávolyi Krónika e tekintetben is jellegzetes mű. Többen írják, egész szerkesztő bizottság. S bár — első sorban Csávolyon - a szerzőket jól is­merik, a Csávolyi Krónika volta­képpen Anonymus, vagyis név­telen szerző műve. S e tekintet­ben is a népdalhoz hasonlatos. A kezdeményezés dicsősége Mándics Mihály országgyűlési képviselőt, a csávolyi általános iskola igazgatóját illeti. Ma is ő a krónika főszerkesztője. A szerkesztő bizottság tagjai az általános iskola tanárai. Íme, a feljegyzésre méltó ne­vek: Babits Lászlóné, Bajai Ist­ván, Farkas Ferenc, Farkas Fe- rencné, Sárosi József, Simon Ri- chárdné. Szabó Lajos, valamint Csávoly község teljes lakossága, beleértve a holtakat is. Minden­ki a maga módján: az újszülöt­tek azzal, hogy a világra jöt­tek, a halottak azzal, hogy el­költöztek . .. Mindenki más - a munkájával. Ezt a krónikát a szó szoros értelmében egy egész falu írja. Lássuk végre a Csávolyi Króni­kát! Elöljáróban még egy inte­lem: a nyájas olvasó ne várjon rendkívüli szenzációkat. A kró­nika ugyanis rendes szenzáció­kat tartalmaz. Nézetem szerint ugyanis, még ma, a holdutazá­sok korában is, az élet egyet­len igazi szenzációja - maga az élet. És a Csávolyi Krónika, ro­konszenves tőmondatokban, az életről tudósít. Kovács Margit kerámiája a szövetkezeti pince borkóstolójában

Next

/
Thumbnails
Contents