Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
Honismeret-helytörténet különszám
A szövetkezet pincéje A krónika első kötetét 1963-ban írták. Azóta évről évre újabb kötet készül. Róma nevezetes évkönyvei - Annales - is egy-egy esztendő keretébe foglalták az év jelentős eseményeit. Az annalesekbe a pontifex maximus jegyezte be a konzulok neveit - egyébként az éveket sem számmal, hanem a konzulok nevével jelölték a háborúkat, az égi csodákat, a természet csapásait és így tovább. Tacitus, a nagy történetíró is innen vette egyik műve címét. Vessünk egy pillantást Tacitus Annalesébe. íme, a 66. év. „Ezt az annyi gaztettel bemocskolt évet elemi csapásokkal és járványokkal az istenek is emlékezetessé tették. Campaniát forgószél pusztította végig .. . Rómát meg ragályos betegség tizedelte..." És mi olvasható a Csávolyi Krónikában? Néhány bejegyzést kivonatosan idézünk. 1963. A krónika bevezetője: „Csávoly község eseményeit 1963. január 1-től kezdődően jegyezzük be a krónikába. Szándékunk, hogy ne csak a mai kor, hanem az utókor olvasói is megismerjék azokat a legfontosabb eseményeket, amelyek községünk életében lejátszódtak. Célunk megismertetni a jelent, és ezzel is elmélyíteni a dolgozók hazaszeretetét, erőt adni a szocialista társadalom felépítéséhez." E bevezetés után a helyszín ismertetése, vagyis a község vázlatos bemutatása következik, felsorolva a középületeket is. Majd az események. Február 4. A tsz zárszámadó közgyűlése: „Az emberek, ismerve az elmúlt esztendő nehézségeit és a vezetés hiányosságait, láthatóan elégedettek." Egy munkaegység értéke pénzben 24 forint. Ehhez a természetbeni juttatás. A gulyások átlagkeresete januárban 1000 forint. (Zárójelben egy gyors összehasonlítás: 1970-ben a tsz tagságának egész évi átlagkeresete havonta 2800 forint. Ehhez a természetbeni juttatás .. .) Február 10. A község határát 30 cm hó borítja. Tíz esztendeje nem volt ilyen kemény tél. Községünk Gasparovits Rozália személyében új művelődési otthon igazgatót kapott. Április 15. Húsvéthétfő. Az apró és a nagy legények szódásüveggel, vedrekkel, szagosvízzel locsolják a lányokat... Ezen a napon érkeztek meg a fecskék. Május 1. Közös ünnep a Bp. Gázgyár patronáló brigádjával. Ebéd: borjúpörkölt. Május 11. Ki táncolták a művelődési otthon elé állított májusfát. Május 19. Megeredt az aranyat érő májusi eső. Július 22. A tsz befejezte az aratást. Szeptember 20. P. M. vb-elnök tisztségéről lemondott. Az elnök júniustól működött a községben, de munkahelyén megmelegedni nem tudott. November 1. A községi tanács Pálfia Mihályt vb-elnökké választotta. December 1. Leesett az első hó. Az év utolsó bejegyzése: „50 évvel ezelőtt, 1913-ban volt az utolsó békekarácsony. 1914- 1964 között a két világháború és a hidegháborúk félévszázados korszakában éltünk. Van e reményünk arra, hogy ez a félévszázados háborús korszak lezárul? .. Ez a kérdés a mai napiglan nyitva van ... Lapozzuk fel újra Tacitust. íme, az 56. esztendő: „Qu. Volusius és P. Scipio kon- zulsága alatt kívül béke honolt, itthon rút kicsapongás: Neró (császár), hogy fel ne ismerjék, szolgaruhába öltözve csatangolta be a város utcáit, bordély- házait és a lebujokat." Ennyit Tacitustól. És most nem bírok ellenállni a kísértésnek, hogy össze ne hasonlítsam a két krónikát. A Csávolyi Krónika ugyanis éppen az ellenkezőjéről tudósít. S ha nem is betű szerint, de lényegét tekintve ezt olvastam ki belőle: „Pálfia Mihály vb-elnöksége és Recskó József párttitkársága alatt itthon béke honolt, de kívül — mármint a honon kívül - rút kicsapongás." Nem folytatom tovább. A Csávolyi Krónika ismertetését nem is győzném erővel. Ma már a XV. kötetben, az 1530. lapon a kilencedik évet írják. És nem is csak betűkkel írják. A krónika fényképekkel, a községet érintő újságcikkekkel illusztrálja — így tán mi is bekerülünk a krónikába - a föl- jegyzéseket. 33
