Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
lom építését. Kevés 'helyen keverednek úgy a különböző korok stílusai, mint Ráckevén, de még ritkábban alkotnak olyan megkapó egészet, mint itt. Magát az épületet a XV. század végén késő-gótikus stílusban kezdik építeni, illetve annak vaskos, vidékies változatában. Gótikus a szentély mellett különálló torony alsó része is. A templom egyhajós, és áttört fal választja szét, a görögkeleti szokás szerint egy előtérre (pro- naosz) és egy főtérre (naosz). A nők csak a pronaoszba mehetnek be. A déli oldalon két. Szent Damjánnak és Jánosnak szentelt kápolnát kapcsoltak a pronaoszhoz és a naoszhoz, a kelet felé esőnek külön kiskapuja és egy kis szentélye is van. Különös, szabálytalan alaprajz ez — Römer Flóris a múlt században arra gyanakodott, hogy ez csupán része lett volna egy jóval nagyobb templomnak. A gótikus templomtestet lendületes sátortető fedi. A Damján-szen- télyben és a pronaoszban reneszánsz síremlékek találhatók, a belső falakat bizánci stílusú ,,al secco", azaz a vakolatra festett képek borítják, és a harangtorony végül is a magyar barokk copf szakaszának jegyeit viseli magán: 1795-ben tette fel rá Búkor Mátyás helybéli ácsmester a torony sisakot. A templom belső falképei egyedülálló alkotások Közép-Európá- ban. A mai képek 1771-ből származnak, festőjük Gruntovics Tódor volt, a bizánci művészet kései képviselője, akinek képei alatt valószínűleg régebbi freskók rejtőznek. A délszláv művészet egészen a XIX. század első harmadáig őrizte a bizánci tradíciót, s így Gruntovics képei - bár nem nagyon régiek — magukon viselik a bizánci festészet méltóságát és naivitását. Különösen az Utolsó ítélet ábrázolása megkapó a félelmetes ördögi figurák és a naivan büszke üdvözöltek alakjaival. Ráckeve másik büszkesége a kastély. Építtetője Savoyai Jenő volt, a Magyarországot felszabadító osztrák sereg vezére, tervezője pedig nem kisebb mester, mint Johann Lucas von Hildebrandt, a későbbi császári főépítész, a híres bécsi Belvedere alkotója. Savoyai Jenő még mint hadmérnököt ismerte meg Hilde- brandtot. Mikor 1698-ban a herceg 185.000 forintért - részletre! - megvette az udvartól Ráckevét, nemsokára meghívta Hil- debrandtot, aki 1701-1702-ben elkészítette a terveket, és megindulhatott az első jelentős Hil- debrandt-mű kivitelezése. Az osztrák mester franciás alaprajzú barokk épületet tervezett, úgynevezett genovai homlokzattal. A Duna felé nyíló udvart egyszerűbb szárnyépületek és szépen, gazdagon tagolt főépület vette körül. Bél Mátyás a Notitia Hungáriáé című művében 1737-ben így jellemezte a kastély monumentalitását : „habár földszintes építmény, mégis magasabbnak látszik messziről, mint más emeletes épületek..." A nevezetes vendégek közül említsük meg Montesquieu-t, aki a XVIII, század végén, az akkori sajtó szerint, Magyarországra látogatott. A kastély a XIX. század elején ismét az udvar tulajdonába került, s ezzel az ebek harmincad- jára is. Mállottak az antik istenek szobrai, romladoztak az ablakfák, fűthetetlenné váltak a kályhák. 1830-ban már fogda üzemelt a kastélyban; leltárában 35 emberre elegendő bilincs szerepel. Később gabonatárolásra használták az épületet. A teljes helyreállítás még nem fejeződött be, csak egyes részek kapták vissza régi fényüket. Görögkeleti templom, mennyezetfreskó (részlet) 13
