Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
1 DUNASZABÁLYOZÁS Egy tizenkilenc esztendős ifjú, Komáromba vetődve, ódái lendületű verset vetett papírra: „Folyam, kebled hányszor repeszti meg / Hajó futása s dúló fergeteg!" A vers címe: A Dunán, s megjelent az Athenaeum folyóiratban. Az ifjú másodszor írta kinyomtatott költeménye alá a Petőfi Sándor nevet. (Az első Petőfi-vers a Hazámban.) Ekkoriban már, túl egy évtizede foglalkoztatja a nemzeti közvéleményt — a haza sorsa mellett — a Duna jövője. Számontartották még a víz haragos nekifutamodásait is. I. István uralkodása idejére esett az első katasztrofális árvíz, amit a magyarok már az új hazában értek meg: 1012. A Pray-kódex jegyezte fel az 1267. esztendő jeges árvizét. Am a reformkorszak múltba tekintő nemzedéke szívesebben idézte a hadi diadalokat. 1456. július 14-én dúlt a Dunán a középkor legnagyobb folyami csatája. Hunyadi János toborzott hajóhada, kihasználva a folyam kedvező sodrát, szétverte Nándorfehérvár fölött a törökök egész hajóhadát. Két évtizeddel később — 1476. február 15-én - már Mátyás diadalmaskodott a vizeken, Galácz megvételével. 364 hajóval és naszáddal, 16 negyvennégy evezős gályával, rajtuk várdöntő ágyúk sorozata. Maga a vakmerő király közvitézi köntösben, a csatát megelőző éjszakán csónakra szállt, hogy kikémlelje az ellenség hadállásait. Fél évszázad telt el s a túlerőben levő török hajóhad, Ibrahim pasa 100 hajónyi serege, szétverte a hadvezér Tömöri érsek 40 naszádját. Pt'STTŐL-MOHÁCSIG A reformkori utazók Pesttől Mohácsig bizony nem sok figyelemre méltót jegyezhettek fel. A Dunának ez a szakasza, az 1642. folyamkilométertől az 1433. folyamkiiométerig — a vizek hosszát a torkolattól mérik — lassú. Másodpercenként csupán méternyit halad a víz. Már a két part látképe is áknosító. Pedig a Duna tovább írta a magyar középkor történelmét. A Duna vezette 1526-ban végzetes útjára II. Lajos királyt, akinek erőtlen kezéből három részre szakadt az ország. (Mátyás korában 80 milliót számlált Európa, s a földrész egyik erőssége a négymilliós magyar birodalom. A XVII. század végére Európa 130 millió lakosából két és fél milliós a legyengült és elszegényedett Magyarország.) Ha ma szádunk hajóra, a víz talán többet mesél a múltról, mint a reformkori utazóknak. Mindjárt Érd alatt dombok sorozata. A dombok tetején 116 emberkéz emelte halom, kora-vaskori sírdombok. Innen kapta nevét Százhalombatta, ahol a népvándorlás egyik legnagyobb osatáját vívták a hunok a nyugatiakkal. Csupán a halottak száma 350 ezer, közülük 125 ezer a hun harcos. „Haditudósítónk" pedig nem kisebb költő, mint Arany János, a Keveházával. Ma Százhalombatta az ország legnagyobb hőerőművét jelenti. Az esti órákban a dunántúli kirándulók befejező tűzijátéka Százhalombatta kékes-lilás fényei. Az a tűz mintha áldozati oltár 14 melyek a Dunán Pétervárad és Újvidék között őrködtek. Ezzel megnyílt az út, felfelé Mohácsnak. A Duna évszázadokon át hadvezérek iránytűje - míg a költők a nemzetek életével kötik össze a folyam sorsát. Csokonai Vitéz Mihály képzeletében a Duna öreg emberként lép elő, kinek feje németesen, melle magyarosan, lába pedig törökösen öltözött. Vörösmarty Mihály lapja, a Tudományos Gyűjtemény, 1831. évfolyamának első számában helyt ad egy értekezésnek. Szerzője Beszédes József, a Sárvíz igazgató-vízmérője. Szavait „Hazabeli Inzsenér Társaihoz" intézi: „Mi annak az oka, hogy Illy nagy Folyónak nem tsak hogy idendő hasznát nem vesszük, sőt esztendőnként rémítő kártékonságát tapasztalni kéntelenek vagyunk? Ilyen elmélkedés tette azt, hogy Hazánk szeretetében Gr. Széchenyi István és Gr. Waldstein János Ö Nagyságok társaságában 1830-iki Június 24-én Pestről a' Dunának vizsgálatára elindultunk, 's mindenött hajó utakon Augusztus 11-én Kons- tántinápolban érkeztünk.. Beszédes József tanulmánya (A Duna, világ kereskedési, és motsár kiszárítási tekintetben) a folyam rendezését sürgeti. A gyakorló víz- gazdász előtt a Tolna és Mohács közötti folyamszabályozás a példa: tíz esztendővel azelőtt (1820-21-ben) 33,6 kilométerrel rövidítették meg a víziutat. A kiásott és elmetszett kanyarok hossza vagy negyven kilométer, nem számítva a termékennyé és árvízmentessé vált szántóföldeket. Széchenyi István e szemrevételező dunai utazás után dolgoztatta ki a folyamszabályozás terveit. Mégpedig oly sikerrel, hogy Metternich ‘kancellár sem hagyta figyelmen kívül tevékenykedését. Gúnyosan ezt jegyezte meg: — Széchenyi gróf azt képzeli, hogy Ő fedezte fel a Dunát!... Mi ugyanezt mondhatjuk, - gúnyolódás nélkül! Vaskapu (W. H. Bartlett angol utazó Duna-könyvéből)
