Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

GALAPAGOS LAKÓI- A különös természetnek ez a legkülönö­sebb furcsasága... — írta Herman Melville, amerikai regényíró az iguanaról, a Galapagos- szigeteken 1841-ben tett látogatása után. Élő őskori lelet, a nagy szauruszok utóda, amelyek valaha benépesítették a földet. Ezek a félel­metes megjelenésű hüllők teljesen ártalmatla­nok. Napjainkig fennmaradtak a Galapagos- szigetek zárt világában, ahol Charles Darwin is látta őket, s ahol megfogant benne az evo­lúció elmélete. Itt létesítette Ecuador állam kormánya és az UNESCO 1959-ben a Darwin- alapítványt, mely a természeti gazdagságok, flóra és fauna különös tárháza. Itt három nyi­tott szemű iguana áll modellt a családi fel­vételhez. KUS BIRODALOM Az Arai-tótól az Indiai-óceánig, a mai Észak- India, Nyugat-Pakisztán, Irán, Afganisztán te­rületén kétezer évvel ezelőtt virágzó, hatalmas birodalom terült el. Véres történelme, szám­talan törzset, népet egységbe fogó gazdagsága, egykori politikai hatalma már-már feledésbe merült. Pedig időszámításunk kezdetén, mikor a civilizált világ országai a Brit-szigetektől a Csendes-óceánig négy nagy birodalom - Ró­ma, Partia, Kína és a Kus birodalom fennható­sága alá tartoztak, ez utóbbi méltó kortársa volt az előzőknek. Területén haladt át a Rómából Kína felé vezető kereskedelmi út és a kor szellemi, mű­vészeti, vallási áramlatai sem kerülték el. A buddhizmus, Indiából hódító útjára indulva elterjedt a Kus birodalomban, hogy innen to­vább haladva érje el Kínát - a korszak leg­szebb buddhista szobrait hagyva hátra. Az első interkontinentális kereskedelmi és diplomáciai út, a Nagy Selyem út Kinából ve­zetett a Földközi-tenger partján. Partián és a Kus birodalom országain át. Több mint ezer éve, Vasco de Gama előtt, rendszeresen járták vitorlások az Indiai-óceánt és a Vörös-tengert Egyiptom és a Kus birodalmat szolgáló nyugat­indiai kikötők között. Egyidejűleg Közép- Azsiából a sztyeppéken nyilt út Kelet-Európa felé. Kus uralkodók arcképeivel díszített pénze­ket találtak Kievben, Etiópiában, Skandináviá­ban, míg a római Augustus és Tiberius pénzei Nyugat- és Dél-Indiáig is eljutottak. Ezüst­edények, csontfaragások őrzik a Kus-civilizá- ció emlékét az Uraiban és Pompeiben egy­aránt. A birodalmat nagykövet képviselte Ró­mában, az első század végén, mikor Trajanus a Dácia felett aratott győzelmét ünnepelte. Alig több, mint száz éve, hogy kutatók elő­ször fordultak a Kus-korszak felé, de a fenn­maradt korabeli krónikák, görög, római, kínai emlékek ellenére a birodalom keletkezését ho­mály fedi. Valószínűleg korai nomád törzsek alapították az i. e. I. sz. elején - hanyatlása az V. században következett be. A birodalom virágkora és kulturális életének leghatékonyabb korszaka Kaniska uralkodásá­nak éveire esik - az antik világ nagy uralko­dóinak sorában kell őt számon tartanunk. A művészetek és tudományok nagy tisztelője volt, a buddhizmus közép-ázsiai térhódítása az ő uralkodásához fűződik. A számtalan külön­féle nyelvű nép és azok istenei huzamos időn át békésen éltek egymás mellett. A megmaradt emlékek tanúsága szerint indiai, perzsa, görög istenek és követőik éltek türelmesen egymás mellett: Mithras - az igazság védelmezője, Ordoks - a termékenység istennője, Veret- ragna - a háború fenséges istene, az indiai Shiva és Buddha, valamint Helios, Selena és még Serapis is, akinek kultuszát jól ismerték a hellén Egyiptomban. Begram (Afganisztán) közelében került nap­világra ez a gyönyörű elefántcsont szobor, mely valószínűleg a víz-istennőt ábrázolja (Candhara-iskola). Kabul Múzeum Közép-Azsia történelmének kutatására, a Kus-civilizáció régészeti, kulturális emlékeinek feltárására nemzetközi konferencia alakult, melyre számos ország tudósai gyűltek össze Tádzsikisztán fővárosában, hogy közös erővel fejtsék meg az emberiség történelmének e ho­mályba vesző, de izgalmas titkát. Gyakran kérdezem vendégeimet, akik Vence-ban meglátogatnak, hogy észrevették-e az útmenti bogáncsot. Egyik sem látta. Az alkotás felé az első lépés: látni mindent úgy, ahogy az a valóságban van - ez pedig állandó erőfeszítést igényel. (MATISSE) 43

Next

/
Thumbnails
Contents