Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 2. szám
Épületek és szobrok, melyek évszázadokon át kiállták az idő próbáját, korunkban komoly veszélynek vannak kitéve a levegő szennyezettsége miatt. A sok millió tonna szén, amit csak Brüsszel és környékén évente elégetnek, kb. 20 ezer tonna kéndioxiddal telíti meg a levegőt. A kéndioxid feloldódik a ködben, esőben, hóban, kénsavvá változik és a jól ismert korróziót okozza. Az autók füstje és a kipufogó gáz káros hatása még erősebb. Középületeink és műemlékeink rongálódásának legfőbb oka a nagyvárosok és ipari központok levegőjének szennyezettsége. Az épületek mészkő anyagán pikkelyes repedések keletkeznek, a kő hólyagossá válik, berepedezik, aztán a pikkelyek lehámlanak és a porhanyó felületet kiszolgáltatják az elemeknek, eső és szél ezután köny- nyen elbánnak vele. A kőnek ez a betegsége, mint az alattomos lepra támadja műemlékeinket és ijesztő mértékű károkat okoz. A KÖVEK IS ELHALNAK A BABÁK FÖLDJE Minden japán játék közül a legrégibb a baba, az ősi időkben több volt, mint játékszer. A „ningyo"-t (nin = ember, gyo = forma) valaha bűnbaknak használták, vétkek és bűnök kiengesztelésére. Az újszülött gyerek bölcsőjébe papírbabát helyeztek, hogy távol tartsák tőle a gonoszt. Talizmánból játékszerré vált és létrehozta a Japán-szerte ma is virágzó kézművességet. Papírból, fából, agyagból, porcelánból formálnak művészi kis figurákat. JAPÁN SZÍNHÁZ A Meiji-korszak kezdetén kezdett a japán színjátszás kísérletezni - a hagyományok határain belül. 1872-ben egy skót író, Samuel Smiles - Meiji császár kedvenc szerzői egyikének ösztönzésére két színdarabot adtak elő európai ruhába öltözött színészek Kyoto szigetén. Ezután hamarosan nemcsak korabeli témák, de klasszikusok is színpadra kerültek. Már 1912-ben bemutatták Ibsen Nóráját és Gorkij Éjjeli Menedékhelyét. A C-14, a radioaktív szén az archeológusok és történészek sok problémáját megoldotta már. A kozmikus sugárzás hatására a felsőbb atmoszférában nitrogénből radioaktív szén keletkezik, majd égés útján széndioxiddá alakul. A szén ilyen módon bekerül minden élő szervezetbe, s ott az élő anyagra jellemző, állandó koncentrációban tartalmazza a C-14-et. Amíg a növények, állatok élnek, lélegzéssel, táplálkozással mindig új és friss C-14-et juttatnak a szervezetükbe. Mikor az élőlény elpusztul, új C-14 már nem épül be. A régi azonban fokozatosan eltávozik s szinte mérni kezdi az időt, akár a homokóra. Egységnyi mennyisége 5700 év alatt feleződik meg. Régiségek életkorát lehet meghatározni általa: megmérik, mennyi C-14-et tartalmaz. Majd a felezési idő segítségével visszaszámolnak az időben. A bonyolult folyamat során a szenet égetéssel, vagy vegyi úton gázzá redukálják, s megszámolják a C-14 részecskéket a gázban. Csak igen pici anyagmennyiségre van szükség a méréshez, mely nagy pontossággal, + 100 C-14 A NUKLEÁRIS ÓRA Tutankhamen múmiájának arany szarkotágját borító cédrus. E maradványok életkorát is ellenőrzik a C-14 módszerrel év hibalehetőséggel megállapítja a lelet korát. (Több ezer éves maradványról lévén szó, ez elhanyagolható.) Tudósok most folytatnak ellenőrző vizsgálatokat az ókori Egyiptom kulturális kincsei életkorának megállapítására: vajon egyezik-e a régészek és történészek megállapításaival a C-14 véleménye? Ugyanaz a szobor restaurálás előtt és után. A XVI. századi festett szobrot (Belgium, Bruges St. John's Hospital) törések, repedések tették felismerhetetlenné. Jobbról látható a szobor tisztítás és restaurálás után S. Beckett Nobel-díjas drámája: Godot-ra várva - japán színpadon Az irodalom olyan, mint egy folyó, mely átszeli az élet tájait. Visszatükrözi az eget, a partokat, hidakat, csónakokat, halászokat. Dickens a Themse, Tolsztoj a Volga, Solohov a Don, Faulkner a Mississippi. (A. HOFFMEISTER) 42
