Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 2. szám
A tömeggyártás terméke kifejezés nemrég még ezt jelentette: csúnya, alacsonyabbrendű, sivár. Vannak esetek, amikor így igaz még ma is. Am az alkotótervezők mind szélesebb területeken keresik azokat az új tormákat, melyek örömet okoznak a szemnek - amellett, hogy a használat praktikus követelményeinek is tökéletesen megtelelnek. Ennek köszönhető az ipari tormatervezés térhódítása. Itt azonban a legtalálóbb a Vart pour l'art kifejezése ezekre a prizma alakú tornyokra, melyek Mexico City közelében egy város külvárosát díszítik. Mathias Goeritz szobrász és Luis Bar- ragan építész munkái. Semmi más funkcionális szerepük nincs, minthogy felderítsék a járókelők szemét a harmonikus formák szépségével 1853-ban Guatemala sűrű erdőinek mélyén fedezték fel az óriási maya város: Tikal romjait. Tikal egyike a közép-amerikai civilizáció legjelentősebb központjainak. Eredetét ez ideig az i. sz. III-IV. évszázadra tették. Tikal felfedezése most azonban valószínűbbé teszi, hogy ez sokkal korábbi időpontban történt. 1956 óta, amikor a guatemalai kormány és Penn- sylvánia Egyetem közös vállalkozásban megindította a trópusi őserdőbe temetett város kiásását és restaurálását, lassan napfényre kerültek a bámulatos kincsek. A város 16 négyzetkilométeren terült el. Napvilágra került 3000 templom, és oszlopcsarnokok, diadalívek, és labdapályák, obszervatóriumok, és lakóházak, más építmények. Legmegkapóbbak, hatalmas méretüknél fogva, a 47-70 méteres felséges mészkő piramis-templomok. Tikal piramisai a környező El-Peten erdeiből magasan a fák fölé emelkednek. Az ősi város eddig feltárt építményei i. sz. 500-900 között épültek, a klasszikus periódusban, a maya civilizáció legszebb virágzása idején. De találtak az ásatások során egész sor templomalapzatot is, mely azt mutatja, hogy éltek és építkeztek itt már i. e. 600 körül is. Mint William R. Coe, Pennsylvánia Egyetem régésze mondta: „Tikal olyan, mint egy jéghegy - csak kicsi része látható, ahhoz a tömeghez viszonyítva, ami még rejtve van". Kezével és szerszámot készítő képességével az ember fokozatosan felépítette civilizációját és átformálta a világot. E folyamat során azonban természetes örökségének nagy részét elpusztította. Aranyból tormáit kesztyű a pre-inka, Chima civilizáció egyik császárának kezére készült. A Xlll- XIV. századból származik, Limában (Peru) találták 1962-ben Semmiféle béke sem lesz tartós, ha nem a tudományos és kulturális együttműködésen alapul. Ez kitartó munkát igényel és nem is lesz mindig látványos. De alapvetően szükséges. Haszontalan az országok közötti fizikai távolságot csökkenteni, ha egyidejűleg nem csökkentjük a pszichológiai távolságot is népek és nemzetek között. (JULIAN HUXLEY) 41
