Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 2. szám
KÖRNYEZETKULTÚRA TEGNAP ÉS MA ÚTIJEGYZET A SZOVJETUNIÓBÓL A leningrádi Vera Muhina Akadémián az ipari forma tanszék vezetője, Wachs profesz- szor, először vendégéhez, Dózsa Farkas Andráshoz, Iparművészeti Főiskolánk ipari forma tanszékének tanárához vezet. Ha valamit hazahoz tapasztalataiból, elsősorban bizonyosan azt, hogy a Szovjetunióban igen komolyan veszik az iparművészek, elsősorban az ipari formások képzését. Moszkvában már hatalmas Iparesztétikai Intézet működik. Most jelent meg kiadványuk a magyar ipari formatervezésről. Megelőztek. Ezerkétszáz növendék tanul az Akadémián s közülük ötszáz e tanszéken, s csak ebben az évben hatvannyolc kap diplomát. Versengve várják őket az üzemek. Lunacsarszkij már a század elején, majd a húszas években ismételten figyelmeztetett rá, s Mácza János, a moszkvai egyetem esztétikatanára 1926-ban (!) megjelent könyvében külön fejezetben foglalkozik az ipari formatervezéssel. Kitűnő gyermekbútorokat, szállodai bútorterveket látunk az Akadémián, ebben állnak legelői, de felfigyelünk jó étkészletekre is, melyekben hagyományos forma hasznosan egyesül az újakkal. A zagorszki kolostor egyik múzeumi termében iparművészeti kiállítás. Népi játékok együtt a sorozatgyártásban készült üvegekkel, kézi festésű textíliákkal. Lassan már csak mi határoljuk el az iparművészetet az iparitól, a népit a „magas" művészettől, a Grand Art-t valamennyitől. Ez a megkülönböztetés a Szovjetunióban épp úgy túlhaladott, mint a svédeknél. Az Akadémián s itt is feltűnően sok az üveg. Üvegből és a textilekből tűnik ki; milyen erősen lehet építeni mai kifejezésformákkal a hagyományra. Más a helyzet a mai technikai eszközöknél, ha az új tartalom új formát követel. A TU repülőgépek belső berendezését, kiképzését most tervezik át, hogy esztétikailag is állhassák a versenyt. Sok minden változott az utóbbi évtized alatt. Az új épületekről elmaradt a fölösle34 gesen pazarló díszítő kedv nyoma, s a hatalmas kirakati portálokat ízléses rendezés dicséri. Készülnek a moszkvai GUM áruház új alumínium portáljai is. Magyar export. Egyedül a múzeumok előtt várakozó tömegek nem változtak. Milyen kár, hogy a moszkvai Puskin Múzeum, Tretyakov Képtár, a Kreml kincstára mellett már alig marad idő a Keleti Népek Művészeti Múzeumára, s Leningrádban is csak kevesen nézelődnek a Néprajzi Múzeumban, pedig ott van az Állami Orosz Múzeum közvetlen szomszédságában. Rembrandthoz, Velazquezhez, Picassóhoz siet évente kétmillió látogató, s alig tud valamit a középkori pompás szamarkandi vagy bokharai kerámiákról, szőnyegekről, zománcokról. S az érdeklődő is csak hosszas kérdeAz Erebuni erőd alapítólevele zősködésre talál el a kurgán leletekhez, ezekhez a VI-VIII. századi s az altáji, a keleteurópai kultúra maradványait oly jól konzerváló sírokhoz, melyekben hatalmas, a kur- gánok falát borító rátétes szőnyegek, gobelinek, aranyveretek, fafaragások, bőrmunkák maradtak ránk, hosszú láncát példázva a kultúrák összefüggésének: perzsáktól a hunokig, szkítáktól a besenyőkig, s végül is egészen a magyar népi tárgykultúra örökségéig. Legalább úgy kellene erről középiskoláinkban tanítani, mint a görögökről, rómaiakról, hiszen nem kevesebb szál fűz össze, s él mindmáig népművészetünkben. Méltatlanul keveset tudunk az örmények kultúrájáról is. Történeti Múzeumuk ott van Jereván főterén. Négy és fél órás repülőút Leningrádtól Jereván, a Szovjetunió legré-
