Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

repelt, mivel fémeket, vasdarabokat, levele­ket, stb.-ket ragasztott a fejre. Úgy látszik, a kollázs mindenre lehető­séget ad, anyagok, stílusok, jelen és múlt nem szabnak neki határt, összetöri a múl­tat, kigúnyolja a jelent, új rendet teremt, büszkén deklarál, harsog, mint egy mozi­plakát, de nosztalgiával tekint a múltba és felszedi az utcára kidobott szemetet. Ez a szabadság, a kitágult tér és idő csá­bította ide alkotóink legjavát. Magyarországon, úgy hiszem, Kassák La­jos az első, aki kollázst készít. A helyszín e korai munkáknál ugyan Bécs, az emigrá­ció, évszám 1920. Ez időtől kezdve egy ideig a DADA bűvöletében, de saját hangján szólal meg. Teljes összhangban irodalmi tevékeny­ségével, a számozott versek az 1922-ben meg­jelent „A ló meghal a madarak kirepülnek" hangjával. A világot összetörni és újraterem­teni akarás, a fintor, a tehetetlenségből szár­mazó akasztófahumor árad e darabokból. Fa­lemezek, újságpapír, betűkivágások, grafika, komplex módon jelenik meg és egy sorozat hasonló szellemű követi. S a betű szerelmese betűkollázsokat készít, játékos kedvvel szór­ja el az ABC-t s az egészet rendbe teszi néhány vonallal. Minden téma izgatja, a reklám épp úgy, mint a színpadkép. Szeret belefesteni, bele­rajzolni a kollázsba, mert így tudja csak el­érni maximálisan azt, amit akar. De a kol­lázs, mint mondtuk, minden szabadságot megenged s a belerajzolások oly szervesen járulnak a kivágott és felragasztott anyag­részekhez, hogy egyik kritikusa a Süddeut­sche Zeitungban ezt írja: „Véletlenszerűsé­gek nem fordulnak elő ... Nem lehet a kol­lázselemeket külön észlelni, oly szigorú, meg­fontolt és tökéletes az átlényegülésük." Kassák hazatérése után folytatja képzőmű­vészeti tevékenységét a kollázs területén is. A Munka című lapja részére készít kollá­zsokat. S a későbbiek során sem hagyja cserben ez a szép játék. Ha színes papírokhoz jut, akkor abból készülnek konstruktivista kollá­zsok, ha külföldi magazinokat kap, akkor gúnyos, groteszk tematikus kollázsok szület­nek az adott világról. Filmsztárokat lefejez, és kereket kapnak a fejük helyére. 10-15 elemből megalkotja a négerlincselés iszo­nyatos képét. Támadó katonák békésnek lát­szó sorfala között két majomkar nyúlik az égbe és felmutatja az újszülöttet: egy maj­mot. Minden fej, kar úgyszólván külön ki­vágás. Gyönyörű nő sétál valahol a háztetők fe­MAGYARÁZÓ SZÖVEG I. íme az újszülött. Alig hogy kinyitotta félszemét mindjárt megértette nagy szerep vár őrá is ebben a világban. Vagy a gyilkost kell alakítania vagy az áldozatot. Kisgyermekek ritmikus sorát ritmikus rá­csok veszik körül - de ezek a rácsok ha­risnyafoltokból vannak. S mikor azt kérdez­tem, miért harisnyából, azt válaszolta: „Mert lett, rajta fekete szemüveg. Mögötte egy még gyönyörűbb nő repül, angyalszárnyakkal. Az elemek sokasága, a belerajzolások szinte megállapíthatatlan ok. Ő maga így ír róluk: KÉT MONTÁZSOMHOZ II. Jó angyal ha őrződ a vakot Őrködj felettem is aki iránytű nélkül hajózok a tengeren. mindenből minden lehet." És ez a gyönyö­rűség ebben a műfajban: „Mindenből min­den lehet." KASSÁK LAJOSNÉ Kassák (1922) Kassák (1965)

Next

/
Thumbnails
Contents