Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

Lengyel József A káli Helikon- Jer! - invitált egykoron Berzsenyi a Balaton mellé, hol a kék hegyeken „nektár csorog és az öröm dala harsog". A Balaton Kisfaludy óta mű­vészeink örökös szépségkirály­nője. Táncrendjén légiónyi vallo­más. A hosszú sorhoz a múlt év­ben új név csatlakozott. Lengyel József Monoszlón talált nyaraló otthonra. Innen, a Hegyestű csú­csáról néz le néha a tóra, a „tá­voli kedves"-re.- Monoszló nyolc kilométerre van a Balatontól, - mondja Len­gyel József. - Nem is főútvona­lon, zsákutcában fekszik, s a ház maga is hegyoldalnak futó zsák­utcában áll. Ez a ház azonban nem az enyém. Csupán vendég vagyok benne, mint e földön ál­talában. A házat Duczynska Ilo­na, kedves ismerősöm vásárolta. Ilona Zsennyén nőtt fel, meglátta és beleszeretett. Azóta az ő szí­vesen látott vendége vagyok itt minden nyáron. Duczynska Ilona, Polányi Ká- rolynak, a New York-i Kolum­bia Egyetem világhírű közgazda­ságtan-tanárának az özvegye. Lengyel emigránsok ivadéka. A Duczynsky család egyik fele Ausztriában telepedett le, ivadé­kaikból osztrák katonatisztek lettek. A család másik ága Ma­gyarországon lelt otthonra. A nagyapák az egyik oldalon csá­16 szári uniformisban, a másikon Kossuth egyenruhájában egymás ellen harcoltak a szabadságharc­ban. Duczynska Ilona anyai ágról Békássy lány. A Békássyak, az ősi Pápa nemzetség leszármazot­tai, ma Vas megyében élnek. Egyikükről, a 22 éves korában hősi halált halt Békássy Ferenc­ről „B. F. huszárönkéntes" cím­mel így írt Babits Mihály: „Békássy, ha élve marad, a legnagyobb magyar költők egyi­ke lehetne . . . , mert ez a gyer­mek angolul és magyarul egy­forma könnyűséggel és szépség­gel verselt. S a Cambridge-i King's College emléktábláján, mely a világháborúban elesett diákok neveit hirdeti (B. F. is cambridge-i diák volt! Szerk.), az ő neve is ott ragyog, ki az entente ellen harcolva esett el: gyönyörű bizonyságul, hogy egy a kultúra, fölül a nemzeteken s a kultúra vesztesége (mikor na­gyobb, mint ma?) minden nem­zeté!" Duczynska Ilonát így is szok­ták becézni: a forradalom nagy­mamája. Fizika szakos bölcsész- hallgatóként már a Galilei Kör tagja, az antimilitarista mozga­lom egyik vezetője. Sugár Tiva­darral együtt annak a híres pla­kátnak a készítője, amely a ha- dikölcsön ellen így tiltakozott: Egy fillért se, egy embert se a háborúra! A Conti utcai börtön­ből az októberi forradalom sza­badította ki. Lengyel József így beszél ró­la: Ilona hozta haza Svájcból a Zimmerwaldi Konferencia jegy­zőkönyvét; Ilona volt Szabó Er­vin legkedvesebb barátja és munkatársa; Ilona volt az, aki 1918-ban csatlakozott a Kommu­nisták Magyarországi Pártjához és Ilona volt az, aki a második világháború alatt a Brit Királyi Légierő fizikai laboratóriumában dolgozott. Ilona jelenleg Kana­dában él, magyar írók műveit, köztük az én regényeimet for­dítja angolra. Lánya apja nyom­dokába lépve, egy kanadai egye­temen a közgazdaságtan tanára. Kissé elkalandoztunk Monosz- lóról. De, ha ez a monoszlói ház Duczynska Ilona érdeme, egyéb érdemeit sem hallgathattuk el. Milyen is ez a monoszlói ház?- Élő ház volt, nem elhagyott lak - mondja Lengyel József, - Zsúpfedeles, illetve, tavaly óta nádfedeles, hosszú parasztház, öregedő gyümölcsössel. Az udva­rán puha gyepszőnyeg és kávás- kút. A közeli domboldalon for­rás fakad, levendula és zsálya virít. A kertek alatt patak fo­lyik. A ház mögött a Magaskő Monoszlói kályhacserép

Next

/
Thumbnails
Contents