Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

Duczynska Ilona háza- azt mondják, valaha áldozati oltár volt a csúcsáról látható a világ legszebb látképe, a tapolcai völgy...

Lengyel József budai lakásában egyetlen tárgyi emlék beszél a monoszlói házról: a padlásán talált törött kályhacsempék. A zöld csempén halfarkú fecske - fecskefejű hableány? — csiripel. Gyönyörű népi fazekas munka. S külön említést érdemel a ház egyik ékessége: a pajta-ajtó, amely a kőkapubálványba illesztett vasgyűrűkön fordul. Mint a régi bakanótában - dúdolja Lengyel József - „Kinyitják a sarkon forgó ajtókat..."- A falu története?- Régi település. Innen származott, itt is temették el Lodo- mért, aki esztergomi érsekként 1290-ben III. Endrét királlyá koronázta. De Monoszló elbújt a történelem elől. A tatárok - a helyi hagyomány szerint - nem találták meg. A "törökökkel is szerencséje volt. Amikor erre jártak, a nép a templomban volt, a pap éppen úrvacsorát osztott. „Ezek csak kenyereznek!" - legyintettek a kontyosok, s a falu megmenekült a fosztogatástól. Egyébként ama ritka falvak közé tartozik, amely a katolikus Dunántúlon is megmaradt reformátusnak. A faluban nem volt nagybirtok, nem érvényesült a

cuius regio, eius religio elve sem.

— És a nép?- Monoszlón csupa békés ember él, szelíd erkölcsökkel. Lakik itt egy földim (L. J. a Somogy megyei Marcaliból származik; szerk.). Derék somogyi asszony. A monoszlóiak mégsem szeretik, mert rossebezik. A téesz jól fizet, az emberek jól élnek. Sok a szőlő, kitűnőek a borok. Szokatlan méltóságérzet él bennük ma is. Ha valakiért elizennek, nem jön el, csak ha személyesen hívják ... Szorgalmas, tiszta emberek. Boldog ország, amelynek ilyen parasztsága van.

így él Lengyel József nyaranta Pannóniában, a káli Helikonon.

A BALATONI SZÁZADOK c. összeállításunkat írta MOLNÁR AURÉL