Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

Kelta kettőslej (Kónya Kálmán lelv.)

A Balaton a honfoglalás korában

a leghatározottabban bizonyítja: a szobor nyakán látható nyakperec, a torques, a kelták jellegzetes viselete.

A többfejű istenség, a múlt és a jövő ismerője, a mindentudás megszemélyesítője más népek hitvilágában is szerepel. A keltáknál a halotti templomokat díszítette. Egyik arcával az élet, a másikkal a halál, a túlvilág felé fordulva. Valaha a lábdi kettős fejű istenség is talán ilyen halotti templomban állhatott. De hogy e szentély hol lehetett, erre a kérdésre e táj még nem adott feleletet.

Római út Savariából (Balla Demeter lelv.)

(S még egy emlék a régmúltból; ezt azonban a honfoglalók aligha láthatták. A Balaton környékének egyik legnagyobb archeológiái szenzációja - hasonlóan a vértesszöl- lősi lelethez - Vértes László nevéhez fűződik. Ö tárta fel Lovas határában a régebbi kőkorszakból [paleolitikum] szármáz» festékbányát, a csontszerszámokkal együtt. E bánya vörös okker festékével mázolták be a halottakat az élet színével, úgy 40 ezer évvel ezelőtt.)

Ősapáink még nem foglalkoztak régészettel. A cserépdarabokat, szobortörmelékeket csak odébb rúgták, s eszükbe sem jutott elérzékenyűlni azon, hogy előttük már oly sok nép játszott szerepet a Balaton-kömyéke színpadán. Kétezer évet visszafelé haladva az időben, például frankok és karanténok, szkíták és longobárdok, avarok és hunok, szarmaták és vandálok, germának és gótok, végűi rómaiak és kelták.

UM-mi