Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

FORRADALMI MÚZEUM SZOMBATHELYEN

1970. április 4. jelentős állomás Vas megye múzeumi életében. Megvalósul az évekkel ezelőtt felvetődött gondolat: a Forradalmi Múzeum. Felszabadulásunk 25. évfordulóján a „Vas megye munkásmozgalma” című állandó kiállítással nyitja meg kapuit a múzeumbarátok, az újkori történelem iránt érdeklődők széles tábora előtt. (A város központjában, a későbarokk stílusban épült Eölbey-házban kapott helyet, a megyei tanács 1200 000 forintot fordított a műemlék- épület helyreállítására.)

1958—59-ben az MSZMP Vas megyei Bizottsága kezdeményezésére indult meg a széles körű gyűjtőmukna, a forradalmi múlt hagyatékának, a megye munkásmozgalmi emlékeinek felkutatása, tudományos feldolgozása, és

az előkészület arra, hogy mindennek eredményét kiállítás formájában a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyék. Az egy évtizedes fáradozás gyümölcseként a Sa- varia Múzeum munkásmozgalmi osztályának tárgyi és dokumentációs anyaga rendkívül gazdag lett, s így lehetővé vált a régi terv realizálása. (Dr. Smidt Lajos főorvos a Savaria Múzeumnak adományozott mintegy ezer munkásmozgalmi dokumentummal, tárgyi emlékkel rakta le a gyűjtemény alapjait.)

Az állandó kiállítás kezdettől napjainkig mutatja be a megye munkásmozgalmának történetét. De az új múzeumban helyet kapnak időszaki kiállítások is, amelyek egyes történelmi évfordulókhoz kapcsolódva állítanak emléket a

hazai és nemzetközi munkás- mozgalom eseményeinek, kiemelkedő személyiségeinek. A Lenin-centenárium alkalmából például a múzeumbarátok Vlagyimir Iljics életével és munkásságával ismerkedhetnek meg a múzeumban. A múzeum gyártörténeti gyűjtemények összeállítását és kiállítását is tervezi. Ilyen igény jelentkezett már a Szentgotthárdi Kaszagyár és a Szombathelyi Cipőgyár részéről. Természetesen tovább folyik a gyűjtő, rendszerező, feldolgozó munka is, hiszen még nagyon sok dokumentum, tárgyi emlék begyűjtése, feldolgozása vár a muzeológusokra.

Remélhetőleg a múzeumbarátok széles tábora hamarosan magáénak érzi majd a forradalmi emlékek új tárházát.

Az elmúlt év novemberében megalakult a Budapesti Eremgyűjtők Egyesülete. Pénzügyi felügyeletét a fővárosi tanács, szakmai felügyeletét a Magyar Nemzeti Múzeum látja el, egyébként saját ügyeiben teljes önállóságot élvez. A gyűjtés tisztaságának biztosítására árverési és csererendet dolgoztak ki. A cserére felajánlott anyagot a tagok összejöveteleiken árazzák. Terveik között szerepel, hogy évente két-három alkalommal nyilvánosan meghirdetett árverést tartanak, s havi kisárveréseket rendeznek, amelyekre az egyesületen kívüli gyűjtők is felajánlhatnak érmeket.

Üj kiállítással gyarapodott — a Természettudományi Múzeum növénytárának rendezvényeként — a Mezőgazda- sági Múzeum. Címe: „Védett természeti kincseink”, s az ország védelem alatt álló természeti emlékeit mutatja be felnagyított fényképeken és tablókon. Ez utóbbiak nyolc tájegységre bontva ábrázolják a témát: Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dunántúli-középhegység, Kis-Alföld, Északi Középhegység, Nógrádimedence, Duna—Tisza köze és a Tiszántúl—Tiszahát. Egy térképtábla érdekes adata: 1943-ig 78 természeti emléket helyeztek védelem alá, s azóta ez a szám 350-re emelkedett. A kiállítás Budapest után sorra járja majd az ország nagyobb városait.

Érdekes emléktárgyakkal gazdagodott a sárospataki Rá- kóczi-kiállítás. Újdonságok: Rákóczi halotti palástja, valamint az a karosszék és azok a fából faragott gyertyatartók, amelyeket a fejedelem a rodostói emigrációban használt. Ezeket a tárgyakat Rákóczi hamvainak hazaszállításakor Kassára vitték, s most államközi egyezmény alapján jutottak a sárospataki múzeum birtokába.

Mányoki Ádámnak tulajdonított festményt ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának egy Amerikába származott magyar család. A fiatal leányt ábrázoló portré a két évvel ezelőtt elhunyt Havas Jenő