Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 1. szám
Raffaello: Esterházy Madonna nája — és sok más nemzeti kincsünk indult útnak Nyugat felé. Első állomásuk a Magyar Nemzeti Bank veszprémi bombabiztos sziklapincéje volt. Nyirkos hely; tovább kellett költözni. 1944. november 1. és december 24. között átvitték az anyagot Pannonhalmára, ahová időközben megérkezett a Szépművészeti Múzeum majdnem teljes gyűjteménye. Később az egész kollekció a ciszterciták szentgotthárdi klastromának pincéjébe került. De itt sem volt megállás. 1945. március 29-től vagonokba zárva, folytonos légiveszély közepette vándorolt végig Ausztrián, míg végre a bajorországi Grassauba érkezett. Csánky Dénes itt várta a szállítmányt. Önös reményei azonban napokon belül szétfoszlottak: az előretörő amerikai hadsereg lefoglalta a vagonokban elhelyezett ládákat, és a grassaui Panorama kávéházban őrizet alá vette. Miután pedig az amerikai hadseregparancsnokság rendeletére a német területre hurcolt gyűjteményeket Münchenbe vitték, odaszállították a Szépművészeti Múzeum anyagát is. 1946 decemberében érkeztek meg Gras- sauból az utolsó küldemények. Az amerikai parancsnokság azután a károsult országok által kiküldött szakértőknek alkalmat adott, hogy kiválogassák saját értékeiket. Magyar művészettörténészek is kiutaztak ebből a célból. Minden hazánkból származó műtárgyról „kiírólapot” kellett készíteniük angol nyelven, s a kívánságlistával az amerikai hadseregparancsnoksághoz kellett fordulniuk. Az anyag nagyobbik része 1946. december 22én a nevezetes „aranyvonattal” érkezett meg Budapestre. Majd a második transzporttal még néhány kinnmaradt festmény és rézkarc került vissza a Szépművészeti Múzeumba. De milyen állapotban! Szinyei Merse Majálisának restaurálási jegyzőkönyvéből idézünk: „Nem kis örömmel üdvözöltük ládabontás közben, a többi remekmű között, a modern magyar művészet féltett kincsét, Szinyei Majálisát. De az öröm nem sokáig tartott. Már a kicsomagoláskor megejtett felületes vizsgálatnál is megállapítottuk, hogy a kép festékrétege a kép egész terjedelmében meglazult és leválással fenyeget, sőt három vagy négy helyen le is vált. A kép egyszerű letörléséből pótolhatatlan kár származott volna. Elsősorban arról kellett gondoskodni tehát, hogy a meglazult festékréteget visszaragasszuk eredeti vásznához, de ugyanakkor új vászonra is fel kellett ragasztani az egészet, hogy a festményt újra vakrámára húzhassuk...” Sajnos, nemcsak a Majális került vissza ilyen állapotban. Valamennyi kép alapos restaurálásra szorult. Restaurátorok és művészettörténészek fáradhatatlan munkájával azonban sikerült az egész anyagot rendbe hozni, s a Szépművészeti Múzeum a visszaszerzett kincsekből rendezhette első kiállítását. HORÁNYI ISTVÁN Giorgione: Férjiarckép
