Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 1. szám
Szamarkand öröksége Az UNESCO 1969. szeptember 23—27. között a közép-ázsiai népek műveltsége timu- rid korszakáról nemzetközi szimpóziumot rendezett Szamarkandban. A nagy érdeklődést kiváltott tudományos összejövetel a ti- murid építőművészet emlékeinek tanulmányozását is lehetővé tette. (Miután Timur — Tamerlan — a XIV. század második felében Közép-Ázsiában saját népe, a csagataj törökök körében hatalmát megszilárdította, behatolt Iránba, Irakba, s elfoglalta Sirazt, Tebrizt, Bagdadot. Ezzel a keleti iszlám építészet új korszaka kezdődött, amely szépen formált boltozatrendszerével, belül pompás festményeivel, kívül ragyogó csempedíszeivel valamennyi iszlám előzményét felülmúlta — ennek emlékeiről van szó.) Timur egykori fővárosában, Szamarkandban a timurid korszak valamennyi periódusáról vannak építészeti emlékek, bár sok romokban hever. Ama nagy dzsámik és paloA Bibi Hanum részlete ták közül, amelyeket Timur fia és unokája építtetett, ma is áll még Rukh sah családi mauzóleuma Szamarkand közelében. Szép, kiegyensúlyozott központi kupolatere korának kifinomult ízlésére vall. A négyzetes tér sokszögű dobra helyezett, magas, gerezdéit, kétrétegű kupolás fedésmódja mongol hagyomány; ez a megoldás a későbbi századok keleti iszlám építészetében is használatban volt. A késő timurid építészetet már csak néhány épületmaradvány képviseli. A legjelentősebb a tebrizi kék dzsámi, amelyet voltaképp nem is a timuridák, hanem Jahan sah- nak, a karakujunlu türkmének uralkodójának leánya építtetett (Jahan sah ugyanis meghódította Nyugat- és Délnyugat-Irán nagyobbik részét). 1465-ben épült, s nagy centrális boltozati térségből áll, amelyet kisebb boltozott helyiségek vesznek körül. Csempe- burkolata sajátos növényi és kalligrafikus díszítményeivel lenyűgöző látvány. A Sahi Zinda 28
