Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 1. szám
ROMVÁROS LÍBIÁBAN A műtörténeti értékek felkutatása, mentése, konzerválása minden korábbinál bőkezűbb mecénást kapott az idegenforgalomban. Az utazó emberiség a turisztikára fordított kiadásaival jórészt magára vállalja a műemlékvédelem költségeit, visszatéríti az előzetes befektetéseket. Mindkettő hasznára van a másiknak, a végső nyertes tehát az emberiség kultúrája. Észak-Afrika államai is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a turizmus révén kamatoztassák a ritka szépségű és értékű műemlékeikben rejlő vonzóerőt. Vonatkozik ez azokra az országokra is, amelyeknek idegenforgalma mind ez ideig nem állt arányban műemlékeik számával és jelentőségével. A mai Líbia fővárosa, Tripoli, nevében őrzi annak a távoli kornak az emlékét, amikor Észak-Afrikának ebben a szögletében nem egy, hanem három virágzó város élt egymás mellett. Mindhárom a tenger mentén feküdt: középen Oea (a mai Tripoli), tőle 65 kilométerre nyugatra Sabratha, keleten 159 kilométerre pedig a legjelentősebb település: Leptis Magna. Az antik Oeából viszonylag kevés maradt fenn, a helyére és reá épült arab nagyváros eltüntette a nyomait. Leptis Magna és Sabratha azonban — éppen, mert virágkoruk után gazdátlanná váltak — a föld alá temetve átvészelték az évszázadokat, és így a XX. századi ásatások napfényre hozhatták kincseiket. A kettő közül kevésbé ismert: Sabratha (olasz régészek tárták fel 1921—1930 között). A történészek egybehangzóan állítják, hogy — miként Oea-t és Leptis Magna-t is — eredetileg föníciaiak alapították, sőt Sabra- tháról azt is tudni vélik, hogy a kisázsiai Türoszból (Tyrus) származó hajósok voltak első honfoglalói. Tény azonban, hogy az ásatások során semminemű föníciai tárgyi emléket nem találtak, ami természetesen nem bizonyít a föníciai eredet ellen sem. Mindenesetre megállapították, hogy az alapítás az i. e. VII—VI. században történhetett, és sok apró részletet derítettek fel Karthágó és Numidia rövid, s a rómaiak hosszú uralmáról, amely egészen 429-ig tartott. Ekkor az Európából átkelt vandálok Észak-Afrika más részeivel együtt ezt a területet is igájukba hajtották. Tőlük 533-ban Justinianus bizánci császár foglalta vissza. 643-ban ért véget Sabratha mozgalmas éle26
