Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 1. szám
J únius 10-én lesz harminc éve, hogy Kernstock Károly meghalt. Ady kortársa és barátja volt. Ahogy Ady költői nyelvében a francia szimbolizmus és a magyar prédikátorok stílusa fonódott össze, úgy élt a korareneszánsz hagyomány Kemstock Párizsban iskolázott modernségében. Ucello kiegyensúlyozott, harmonikus formái egyesültek Matisse követőinek színvilágával Kernstock 1910 körül — élete legértékesebb alkotói korszakában — készült képein. Az Iparművészeti Iskolán folytatott tanulmányok után Münchenbe ment. Hollósy Simon növendékei közé, majd egy évvel később Párizsban az úgynevezett Julian Akadémiára iratkozott be. Húszéves volt ekkor. Tanárai a reneszánsz hagyományok tiszteletében dolgozó, konzervatív festők. 1898-tól Benczúr mester- iskoláját látogatta. Sokat utazott, Olaszországban, majd 1903- ban ismét Párizsban járt. Mestereinek hatása alól természetesen nem tudta teljesen kivonni magát, de a tőlük tanult, akkor már elavult formákat friss tartalommal töltötte meg. A Nyolcak legkiválóbbja volt A courbet-i realizmus hatására munkásokat kezdett festeni, s megfestette a korai munkás- mozgalom jellegzetes képviselőjét, az Agitátort (1897). Míg Munkácsy számára a Sztrájk nem jelentett többet hálás témánál, érdekesen elrendezhető életképnél, Kernstock határozott rokonszenvvel figyelte a munkásság politikai szervezkedését. Ezt a forradalmi mondanivalót azonban konzervatív eszközökkel fogalmazta meg, s csak a század első éveitől kezdve izzanak fel képein az impresszionista színek. Egyik legszebb korai képe, a Szilvaszedők már modernebb, könnyedebb festői nyelven beszél az emberi munka szépségeiről. 1907-ben és 1908-ban Kernstock ismét Párizsban járt. Ez a két év a modern művészet döntő időszaka: ekkor indult a fauves- ok, majd a kubisták mozgalma. A párizsi kísérletek és eredmények visszhangja a MIÉNK, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre néhány tagjának — Czóbel- nak, Kernstocknak, Márffynak — kibontakozó stílusa, majd az első igazán modern magyar festőcsoport, a Nyolcak megszületése. 1909-es kiállításuk korlátlan lelkesedést vagy dühödt gyalázkodást váltott ki a kritikusokból, de közömbösen senki sem ment el képeik mellett. Kernstock nemcsak a Nyolcak egyik legkiválóbb festője volt — a csoport második kiállításán, a Nemzeti Szalonban hatalmas kompozíciója, a Lovasok a vízparton váltotta ki a legnagyobb elismerést —, hanem teoretikus is. Az ő elméleti munkássága teremtette meg a kapcsolatot Ady és Bartók tevékenysége, a radikális po'gárság politikai elképzelései, a fiatal Lukács György eszméi és a Nyolcak festészete között. Kernstock számára a festészet egyet jelentett a társadalmi kérdésekben való állásfoglalással. Szilvaszedők (1901) < Fiúakt (1911) 22
