Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 1. szám
tudományos módszerekkel dolgozó jelentős gyűjtemény lett. Több mint 11 ezer embertani leletet őriznek Bajza utcai épületükben. A tár feladatai közé tartozik a hazánk területén élő népek embertani leleteinek gyűjtése, a népünk őstörténetére vonatkozó embertani múlt feltárása és hazánk jelenkori népességének megismerése. E nagyszabású feladat kapcsán a tár tudományos munkatársai számos fontos tudományos kérdést tisztáztak az avar korra, a honfoglalás korra és a korai Árpád korra vonatkozóan. A tár feladatai közé tartozik a jelenkori emberi populációk vizsgálata is egy-egy nagyobb, etnikailag zártabb egységen belül. Az ösz- szefüggések kutatása során a tár munkatársai eljutottak a Volga torkolatvidékének, valamint Kazahsztán és Baskiria területeire is. Számos részfeladat még tisztázásra vár, de ezek felderítése után kielégítő választ kaphatunk többek között olyan kérdésre is, mint a magyarság morfogenetikai kialakulása. Jelenleg három nagy témakörben dolgoznak a kutatók. Az etnogenezis embertani problémáival, emberi populációk biológiai rekonstrukciójával foglalkoznak az őskortól napjainkig, valamint az életkori változások sajátságaival. Sokoldalú kutatómunkája, anyagának teljessége és hitelessége miatt az Embertani Tár ma Európa első gyűjteményei közé tartozik. A Föld- és őslénytár a Természettudományi Múzeum egyik legtöbbet szenvedett gyűjteménye. Kétszer is súlyosan megsérült az elmúlt két évtized alatt, az 1956-os ellenforradalmi események következtében csaknem 80%-a elpusztult. Újjáépített gyűjteményeiben már ismét megindulhatott a kutatómunka. Célja a szerves világ történelmi fejlődéstörvényeinek kiderítése, ezáltal közvetve a szerves anyag kutatáselméleti alapjainak lerakása. Köztudott dolog, a kőszénmedencék, olajterületek egyúttal gazdag őslénytani lelőhelyek is. Ezeknek a rétegeknek pontos felderítése és a nemzetközi skálába való besorolása fontos támpontot nyújt a gyakorlati nyersanyag-feltáró munkának. Mikroszkóp alatt csodálatos a szabad szemmel egyáltalán nem vagy alig látható, apró gerinctelen állatok rajza. A legtalálékonyabb fantázia sem tudna annyiféle variációt elgondolni, mint ahány van belőlük. Valamikor nyüzsgő élőlények voltak. Aztán valamilyen hatalmas természeti változás következtében elpusztultak, tömegük a ma emberének földtani kort és réteget jelöl és talán-talán gazdagságot is. Szédületesen száguldó jelenünk energia tartalékait. Bőkezű mecénások, szerencsés vásárlások vetették meg az Ásvány- és Kőzettár alapjait. A legelső adakozó Festetich Julianna, Széchenyi Ferenc felesége volt. Saját ásvány, kőzet és őslény gyűjteményét ajándékozta a múzeumnak. Példáját magánosok és főként bányavállalatok követték, a tár tervszerű gyarapítása mégis egy tudós igazgató, Kren- ner József nevéhez fűződik. Törekvéseinek előbb Deák Ferencet nyerte meg, aki az országgyűléssel 35 000 kemény forintokat szavaztatott meg az Ásványtár gyűjteményeinek növelésére. A pengő Kióllltósrészlel forintokból szépen csillogó kristályok lettek. Később Semsey Andor érdeklődését keltette fel a csillogó, hideg világ iránt. Újabb 20 ezer darab ásvány került a gyűjteménybe. A gyűjtöszenvedély hordta egybe ezt a Föld adakozó, ifjú korára emlékeztető, különleges, egyszersmind szigorú törvényszerűségeknek engedelmeskedő világot. A vak ösztönöknek engedelmeskedő szenvedély azonban 1956-ban majdnem teljesen megsemmisítette a tárat. Nagyapó, a világszerte ismert, 132 kilogramos füstkvarc kristály talán tudna mesélni erről. A látogató kiváncsi tekintete hiába mélyed belsejébe. Sima lapjai csak a fényt verik vissza, ki tudja milyen régóta már. Az újjáformált tár falai között az ásvány és kőzettan minden részletét felölelő munka folyik. Az újra rendezett kiállítások külső megjelenésükben is pompás tárgyakkal várják az érdeklődőket. Költészet és líra rejlik az ásványok és kőzetek világában. Rendjük feszes, akár egy mesteri versforma. A bennünket körülvevő világ, a természet, s benne az ember szépségéről beszéli Sárvári Márta A Természettudományi Múzeum kiállításait és azok nyitvatartási rendjét a Múzeumok-kiállitá- sok rovatunkban közöljük. 37
