Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

Preparálás előtti vázkészítés

Agancspreparálás

nak eredményeként ma már a Mongol Tudományos Akadémia Biológiai Intézete is őriz egy jelentős, az országra vonatkozó, tudományosan feldolgozott faunagyűjteményt.

Az Állattár munkája, bár elsősorban rendszertani kutatásra összpontosítja erejét — munkatársai jártak Indiában és Vietnámban is — nem marad kizárólag múzeumi területen. Tevékenységét sok olyan területre is kiterjeszti, amelynek nagy gyakorlati, gazdasági, közegészségügyi jelentősége van. Széles körben ismertek azok a talajzoológiai expedíciók, amelyeket az egyes országok tudományos, illetve mezőgazdasági szerveinek kérésére vezettek Chilében, Paraguaiban, a Brazzaville-Kongóban, valamint Új Guineában és a Hawai szigeteken. Hazánkban az Állattár kutatóinak közreműködésével mérték fel a malária-szúnyog helyzetet, évekig tanulmányozták a biológiai védekezés problémáit, legújabban a kártevő-előrejelzés tanulmányozása szerepel programjukban. Ha elgondoljuk, hogy a termények 25 százalékát állati kártevők teszik tönkre és ezek mintegy negyed része a rovar, lemérhetjük az előrejelzés népgazdasági jelentőségét.

Múzeumi sétánkat a városligeti Vajdahunyad-vár- ban, a Növénytárban folytatjuk. Az ismerkedést az itteni munkával — mesterségünk címere — egy olyan hatalmas filodendron társaságában kezdem, hogy alighanem természetes környezetében is terebélyesnek számítana. Óriási herbáriumnak tekinthető a Növénytár, ahol másfélmillió növényfajtát őriznek lepréselve, légmentesen záródó szekrények mélyén.

Magyarországi virágos növénygyűjtemény, virággyűjtemény, moha, gomba, zúzmó, élő és préselt alga, tengeri algagyűjtemény, csíranövény, virágos növények termés- és maggyűjteménye, fa minta- kollekció, virág akvarell és fotogyűjtemény — most sem tudom, nem hagytam-e ki valamit a felsorolásból. Két gyűjteménynél mégis elragad a képzelet. A virágpor gyűjteményben 60 millió éves virágporokat is őriznek. Mikroszkóp alatt meg lehet állapítani, melyik miféle növénytől származik. Gyengeségében, törékenységében is félelmetes a természet ereje! A másik a 450 ezer darabos ősnövény gyűjtemény. Kőbe zárva, elszenesedve millió évekkel ezelőtt zöldéit fűszálak, csipkés mintázatú levelek lenyomata. Az öntőforma

mintha az öntvényt várná, csodálatos szobrász a természet.

És még ezentúl is vannak specialitásai a növénytári gyűjteményeknek. A 300 ezer lapot számláló Hay- naldt herbárium például. A múlt században élt botanikai érdeklődésű kalocsai érsek végrendeletig hagyományozta a múzeumra gazdag gyűjteményét és szakkönyvtárát. Mindkettőben akadnak páratlan értékek. Az érsek által megvásárolt az equadori flórát tartalmazó Sodiro gyűjtemény, amely ma a dél-amerikai botanikai kutatás egyedüli hiteles forrása. Nem régen a New York-i botanikuskert tudományos munkatársa kelt át az óceánon ezért a gyűjteményért. Aztán a Haynaldt könyvtárban, amely ma a Mezőgazdasági Múzeum szakközül az egyiket a legendáshírű magyar vadász, Széchenyi Zsigmond vezette.

1963-ban a tár bekapcsolta gyűjtési területei közé Mongóliát. Egymást követő hat alkalommal sikerült a hatalmas ország jelentős részét, még a nehezen hozzáférhető kínai határterületeket is bejárni. A gyűjtés eredménye félmilliós anyag, közöttük 500 új faj, amelyről eddig még nem szerzett tudomást a kutatás. Az anyaggal kapcsolatban eddig 180 tanulmány jelent meg a világ zoológusainak tollából. A tudományos világban azt hiszem ezt nevezik szenzációnak.

4 mongóliai gyűjtésnek van azonban egy másik, a nemzetközi tudományos együttműködés terén nagyon fontos tanulsága. Magyar kutatók munkájá35