Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 1. szám
sáncok összhossza kb. 1500 km-re becsülhető. Eboől Magyarország területére 600—700 km eshet. (Terepkutatásaink során eddig 534 km hosszú szakasz meglétét sikerült Igazolnunk, amit a helyszínen gyalog is bejártunk.) Ha meggondoljuk, hogy a sánc 1 folyóméterének kiépítése átlagosan 10 köbméter föld megmozgatásával járt és Így az egész rendszer mintegy 15 millió köbméter földből épült fel (primitív viszonyok mellett ez ugyanennyi munkanapot is jelenthetett), beláthatjuk, hogy ennek a nagyszabású feladatnak a végrehajtása csakis központi irányítás mellett történhetett. A sáncrendszert tehát csakis olyan nép alkothatta, amely egyrészt az egész Alföldet uralma alatt tartotta, másrészt amelynek társadalma már legalábbis erős törzs- szövetségbe tömörült. Az időszámításunk kezdete előtti időkben — az őskorban — ezekkel a feltételekkel egy nép sem rendelkezett a kérdéses területen. így kizárt, hogy a sáncrendszer őskori eredetű legyen. De nem keletkezhetett a magyar honfoglalást követően sem, ugyanis lehetetlen, hogy ilyen hatalmas védelmi rendszer létrehozásáról egyetlen krónikásunk sem emlékezett volna meg, holott a százdi apátság 1067-ben kelt alapítólevelében már szó esik a „nagy árok”-ról. A népvándorlások korában az Alföldön hosszabb-rövidebb ideig megtelepült népek közül is csak az avarok és a szarmaták azok, amelyek megfelelő fejlettségű társadalommal bírtak, ugyanakkor pedig szállásterületük kiterjedt az egész Alföldre. Minthogy azonban az avarok az Alföldön kívül a Dunántúlt, az uralmuk vége felé pedig a Csörsz ároktól jóval északabbra eső területeket is birtokoltak, őket sem tekinthetjük a sáncok alkotóinak. Legvalószínűbb tehát, hogy a Csörsz és Ördög árkokat a szarmaták építették, akik a leletek tanúsága szerint tényleg az Alföldnek a sáncok és a Duna által közrefogott területén éltek. Több sáncátvágásunk (Jászfényszaru, Tarna- zsadány, Mezőkövesd, Kötegyán) alkalmával talált leletek ugyanakkor azt árulták el, hogy a sáncokat több esetben az 1—2. századi, ill. a 3. század első felében lakott telepek, ill. használt temetők területén vezették keresztül, azok felhagyása után. (Hasonló eredménnyel zárult a romániai kutatóknak egy ásatása Arad térségében.) Ezen ásatási eredmények és a történelmi adatok összevetésével Soproni Sándor azt a következtetést vonta le, hogy az alföldi sáncok alkotta védelmi rendszert a szarmaták építették — feltehetőleg mint a római birodalom szövetségesei — a Dáciának a rómaiak által történt feladása (271) után őket közvetlenül fenyegető germán stb. népek támadásai ellen, preventív határvédelemként. Legvalószínűbb, hogy a kiépítés első szakasza 322 és 330 között történt. A Duna—Tisza közén levő Csörsz árkok esetében kutatásaink arra a megállapításra vezettek, hogy ott a sáncok vonalát idővel korrigálták. Nagyobb vonaláthelyezésre kerülhetett azonban sor a 357. évet követően a Tiszántúlon, amikor is különböző törzsek a Körös, Tisza és Alduna közötti területről a szarmatákat kiszorították. Lehetséges, hogy e területfeladás eredményeként jött létre mint új védelmi vonal az az Ördög árka, amely a Hármas-Körös északi partját követi (eddig a torkolat és Dévaványa -között tudtuk kinyomozni) és dél felől jövő támadás elleni védelmet volt hivatott ellátni. A sáncok azonban nem sokáig tölthették be rendeltetésüket. A Tiszántúlon, több a belső oldaluk közelében talált római érmeket tartalmazó kincslelet Soproni Sándor szerint arra enged következtetni, hogy a sáncok őrzésével megbízott népek a 370-es években kénytelenek voltak azokat feladni és értékeiket elrejtve elmenekülni. Természetesen kutatásaink jelen állapotában mindezt még csak feltevésnek tekinthetjük. De azt nyugodtan állíthatjuk, hogy e feltevés megalapozott. Remélhetőleg azonban a további kutatások olyan eredményekre vezetnek, amelyek feljogosítanak a végső szó kimondásához is a Csörsz árkának problémájában. Dr. Patay Pál A Csörsz árkának legépebben megmaradt szakasza Kál is Erdőtelek határán. A Csörsz árkának átvágása Kál is Erdőtelek botárán. A 3. szd. elejéről származó leletek Tarnazsoddnyról. a Csörsz árka egykori töltése alatt talált sírból
