Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 4. szám
AZ ÁSATÁS TERÜLETE HELYREÁLLÍTÁS KÖZBEN Üjabb történeti műemlékkel gazdagodott SZÉKESFEHÉRVÁR Előzmény 1965-ben a székesfehérvári Szabadság tér és Táncsics utca sarkán lebontottak egy II. világháborúban megsérült házat. Mivel a ház a történeti belvárosban, a középkori magyar állam születése helyén állott, különös gonddal figyeltük a bontást. Várakozásunkat felülmúló meglepetésben volt részünk, amikor egy félköríves falszakasz bukkant elő. Újabb Árpád-kori kápolna a már korábban ismert, ún. István király sírkápolnája mellett. Sürgős beavatkozásra volt szükség. Az ásatás 8 hónapon keresztül tartott. Az országos érdeklődést tükrözi a tv, a rádió és mintegy 10 országos lap folyamatos híradása az ásatásról. A több mint 30 000 érdeklő mellett közel 200 külföldi szakember is megtekintette, tanulmányozta a régészeti feltárást. Az eredményeket nagyon vártuk, mivel a királyi bazilika és az azt üzemeltető prépostság területén eddig régész szakember soha nem ásott, így igen fontos megfigyeléseket is lehetett tenni. Kiderült, hogy a királyi bazilika építése előtt, a X. század végén, e területen temető volt. Géza fejedelem korában lehetett itt a váralja nép plébánia-temploma, amikor a fejedelem a mai püspöki székesegyház dombján lakott, megerősített várban. E temetőt felhagyják, amikor István — valószínűleg még fejedelem korában — egyhajós templomot építtet, amelyben 1000 végén megkoronáztatja magát. Ezen templomhoz tartozó kerítés kőfala is most vált ismeretessé. Ezt a kerítést később lebontják és amikor István király 8000 fős nagyságúra bővíti bazilikáját, két kapuval ellátott, új kőkerítést építenek. A XI. század folyamán újabb építkezésre kerül sor, igen széles és bizonytalan rendeltetésű falat készítettek. Az 1100- as évek körül, közvetlenül a királyi 22
