Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 4. szám
bazilika délkeleti sarkához tapadó, finom művű, félköríves szentélyű sírkápolnát építettek, hajójában kőfallal készült központi sírkamrával (ez az ún. István sírkápolnája, amelyről kiderült a jelenlegi feltárás során, hogy nem az övé volt) az előző mellé, s ekkor lebontották a XI. században épült, bizonytalan rendeltetésű széles falait. Később, a második sírkápolnától délre kis méretű és téglalap alaprajzú helyiséget (harangtorony? halottasház?) is építettek. A török korról e területen csupán szemétgödrök tanúskodtak, amelyeket ugyanúgy megtaláltuk a kápolna szentélyében, mint a kápolnán kívül. A török után új telepesek foglalják el e területet és építik fel polgári házaikat úgy, hogy alapfalaiban, valamint helyenként 1—2 méteres magasságban, meghagyják a középkori falakat. Ennek köszönhető, hogy a város középkori fénykorából van mit bemutatni a ma emberének is. Éppen ezért a lehetőségért határozták el a város vezetői, hogy — részbeni átszervezéssel — az Állami Biztosító újonnan építendő székháza alatt bemutatják a feltárás eredményeit. Városunk, valamint népünk történetét megbecsülő és emlékeit megmentő felelősségérzettel történt a tervmódosítás és a kivitelezés. Örömmel és köszönettel kell nyugtáznunk ezt az együttérző segítőkészséget. Az újabb feltárások eredményei Mert közben is dolgoztunk. Hiszen az építkezés során még számos olyan feltárást, megfigyelést kellett végeznünk, amelyre csak az építkezés közben lehetett sort keríteni. Ekkor derült ki többek között, hogy a XI. század folyamán épült, ismeretlen rendeltetésű széles falszakasz folyamatosan húzódik végig a telek keleti és déli határán és alaprajzilag egy hasas zsákhoz hasonló építményhez tartozik. Ez az 1000 fő befogadására alkalmas, térlehatároló falrendszer felveti annak lehetőségét, hogy vagy a XI. századi fehérvári pogánylázadás vagy a többszöri német—magyar háborúskodás végett készült legkorábbi, igen fontos stratégiai emlékünket lássuk benne, vagy pedig azt az első ünnepélyes A REKONSTRUÁLT KIRÁLYI BAZILIKA ÉS AZ ÚJONNAN FELTÁRT KÖZÉPKORI ÉPÜLETEK ALAPRAJZA FÉLBEVÁGOTT DISZNÓKOPONYÁVAL ÉS KUTYASZEMFOGAKKAL ELLÁTOTT, XI. SZÁZADI POGÁNY FÉRFI SÍRJA törvénylátó-teret, ahol a korai Árpád-korban a jogorvoslásra az egész országból idesereglett emberek nyerték el a királyi ítéletet (a királyi bazilikában ugyanis még folytak a belső építkezéssel, szépítéssel járó munkálatok). De egyéb meglepetéssel is szolgált az újabb ásatás. Az egyik alkalommal olyan XVIII, századi kút került elő, amelyet a királyi bazilika román kori ablak- és ajtóíveiből raktak. Más alkalommal pedig olyan korai gótikus faragványokra bukkantunk, amelyek ugyancsak a királyi bazilikából származnak. Feltártuk azon területet is, amely a két sírkápolnához tartozott. A legfontosabb eredmények, hogy érintetlenül került elő a korai sírkápolna nyugati fővonala, eredeti kőpad- lórészletével, valamint a királyi bazilika 1300-as évek elején készült, egyik déli támpillérjének részlete. A második sírkápolna korábbi, bizonytalan keltezését tették pontosabbá III. Bélának az alapozás során megtalált pénzei. E kápolnából további tizenkét sírt is feltártunk. A sírok adataiból úgy látszik, hogy mintegy két generáción keresztül használták családi sírkápolnának. A műemléki bemutatás módja Sok mindent megtudtunk városunk történetéből a feltárás során. Felmerült azonban: hogyan ismertessük meg a szerzett új adatokat a hazai és külföldi érdeklődőkkel? Abban minden szakember egyetértett, hogy csak a középkori maradványokat mutassuk be, és azt, ami biztosan ismert. De hogyan? Az Országos Műemléki Felügyelőség vezetőségével egyetértésben, Erdei Ferenc tervezőmérnök irányításával, készültek el a tervek, amelyek helyenkénti értelemszerű kiegészítéssel mutatják be a középkori építészetünk ránk hagyományozott és az utókornak általunk továbbított maradványait. A város vezetőségének megértő támogatásával, a Táncsics utca egy részének átadásával teljes alaprajzi kiterjedésben látható a két Árpád-kori sírkápolna és az István-kori, két kapuval ellátott kerítésfal, a XI. századi széles fal egyik szakasza és a harangtorony. Dr. Kralovánszky Alán 23
