Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

„VILÁG REKORDEREK’'

Az elmúlt év októberében a Mezőgazdasági Múzeum előcsarnokában három rendkívüli ritkaságot láthattak egymás mellett a múzeumlátogatok: egy szarvasagancsot, egy őzagancsot és egy dámagancsot, vadásznyelven „dámlapátot”.

Mind a három a maga nemében „világrekorder”, azaz fajtájának legjobb, legkiemelkedőbb példánya ezidőszerint a világon. Ér- tékpontszámaikat nemzetközi zsűri állapította meg.

Ezek szerint a 251.16 pontos szarvasagancs (1. kép) — amely szeptemberben, a Somogy megyei Gamáson került terítékre,— 2.61 ponttal előzte meg az eddigi jugoszláv világrekordért. A 228.68 pontos őzagancs (2. kép) — amelyet Martonvásáron 1965 júliusában ejtettek —, óriási pont- különbséggel, 32.68 ponttal „győzte le” a

volt lengyel „világbajnokot”. A 212.12 pontos dámlapát (3. kép) — viselőjét a Tolna megyei Gyulajon 1965 októberében lőtték —, 2.36 ponttal van az eddigi, ugyancsak gyulaji világrekorder felett.

Szarvasagancsunk értékpont-számát tavaly októberben állapította meg és hitelesítette a Nemzetközi Vadászati Tanács bizottságának zsűrije. Őzagancsunk és dámlapátunk értékpontjait az 1967-es Növi Sad-i nemzetközi vadászati kiállításon ugyancsak hivatalos, nemzetközi bírálóbizottság „szentesítette”.

(Az értékpontokat ún. értékelő képletek alapján számítják ki, amelyeket a már említett nemzetközi fórum elfogadott és alkalmazásukat kötelezően elrendelte. Egyébként e képletek alapját egy neves magyar vadász és vadászati író, Nadler Herbert

vetette meg. A szarvasagancsot értékelő képletben szereplő főbb tényezők: az agancs-szárak hosszmérete, ágaik hossza, a szárak és az azok alján levő „rózsák” körméretei, az agancs súlya, ágainak száma, továbbá az ún. „szépségpontok", mint a „gyöngyözés”, az ágvégek csiszoltsága, az agancs színe, a szárak elhajlása. A dámlapát- nál a fenti méretekhez és jellemzőkhöz hozzájön — többek között —, a lapát hossza és szélessége is. Az őzagancs értékelésénél pedig számba veszik az agancs köbtartalmát is, amelyet úgy állapítanak meg, hogy az agancsot egy hidrosztatikai mérleg egyik karjára akasztva vízbe merítik, s a kiszorított víz súlyával „megkönnyebbe- dett” agancs-súlyt lemérve a súlydifferencia egyben a köbtartalmat is mutatja.)

Orbán László