Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 2. szám
sének időpontját a XVII. század végében állapítja meg. Tipikus későreneszánsz, nyugodt, kiegyensúlyozott formájú székek ezek, amelyek díszítési módjuk révén is beilleszkednek a század végének ún. ..nagy- virágos stílusába’'. A háttámlán levő elmer kétségkívül amellett bizonyít, hogy a hercegi rang megszerzése- után készülhettek, ugyanakkor létre jöttük végső határát az 1721-es inventárium adja, ahol is tudomásunk szerint először említik e székeket a kincstár fontos darabjai között. A kronológia leszűkítéséhez a cimer- ábrázolás alapján jutunk el. A hercegi címer középpontjában láthatjuk az adományozó Lipót nevének kezdőbetűjét, amelyet a négyfelé osztott pajzs fog közre. Az első és negyedik mezőben kezében kardot és virágot tartó, koronán álló szárnyas griff, a második és harmadik mezőben vízszintesen két részre osztott területen, kezében virágot tartó koronás oroszlán, illetve három stilizált virágszál helyezkedik el. A széken levő címeren — amely az Esterházy hercegi elmer kialakulásának kezdeti stádiumát jelzi — a griff koronán áll ugyan, de kezében csak kardot, az oroszlán pedig csak virágot tart, s a címerállatok fején még nincs korona. Hasonló, illetve majdnem azonos címer a máriacelli templomban levő festményen fordul elő. Tudjuk, hogy Esterházy Pál nádor még Buda ostroma előtt családjával Má- riacellbe menekült, s fogadalmat tett egy oltár felállítására. 1689-ben váltotta valóra az Ígéretet, óriási méretű processiót vezet a régi kegyhelyre és hálaadásul egy nagyméretű festett képet vitt öregcellbe. A kép őt és feleségét ábrázolja életnagyságban, köztük a kismartoni várkastéllyal, háttérben Fraknó várával. A nádor mellett láthatjuk azt a bizonyos harcegi elmert, amelyet analógiaként kívánunk felhozni. Tekintettel a festmény keletkezésének pontos idejére és a székeken, illetve a képen levő címerhasonlóságra, az ezüstözött székek készítésének időpontját 1688—89-ben állapíthatjuk meg. Hátra van még a mester, vagy legalább a karosszékek készítési helyének meghatározása. A XVII. század második felében gyakran találkozunk ezüst-, illetve fémbevonatos tárgyakkal. Pál nádor 1680-ban írott feljegyzései között olvashatjuk, hogy az eljegyzéshez szükséges dolgok között van egy ezüst műves láda, ,,az mint szoktuk csináltatni”. Aztán: Cumberland osztrák herceg kincstárában is szerepel négy ezüst szék, amelyeknek leírása megegyezik Pál nádor székeivel. A Cumber- land-féle székek mestere Philippe Jacob Drentvett. Ugyancsak e családból származó Ábrahám Drentvett készítette a stockholmi ezüst trónust, s nem szabad a kutatónak arról sem megfeledkezni, hogy az Ester- házy-kincstárban több olyan tárgy- gyal találkozott, amelyeket az augs- burgi Drentvetteknél rendeltek meg. Az Esterházy-féle ezüstözött székek mestere tehát ha nem is szászszázalékosan maga Drentvett, mindenképpen az augsburgi mesterek iskolájában tanult, esetleg magyar ötvös. Utóbbi feltevésünket az is alátámasztja, hogy a XVII. század második felében Magyarországon nagy virágzásban volt az ötvösművészet, hiszen ez a kor, hogy mást ne mondjunk. Kecskeméti Ötvös Péter kora. .. A darabokra zúzott, rozsda és bomba által pusztított széket amennyire lehetett, sikerült szóra bírni, de hasonlóan nem lesz könnyű a kutató után a restaurátor munkája sem. Mégis reméljük, hamarosan kiállításon is találkozik e székekkel az Iparművészeti Múzeum közönsége. Vadász Erzsébet foto: Kárász Judit A lakás hasznos és szép díszei a faragott fából készült ajándéktárgyak Keresse fel az V., Szabadsajté u. 6. V., Váci utca 2. VII., Lenin krt. 17. VII., Rákóczi u. 56. sz. alatti
