Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)

1968 / 2. szám

amelynek lényege az, hogy az ,,oláh-lány” keresi kecskéit. Nem találja meg azokat, si­ratja, majd mikor megtalálja, örömében táncol. Az országo­san elterjedt dramatikus tán­cos játékkal kapcsolatosan megjegyezzük azt is, hogy a költő Balassi Bálint egyik versét is ennek egy dallam­változatára Irta. A táncok zeneklséretét a spontánabb táncalkalmakkor citera szolgáltatta. Ritmikus kíséretre a köcsögdudát használták. Egyéb egyszerű hangszereik voltak még: a nádsíp és a meggyfahéjj- síp. A megrendezett bálokra és a lakodalmakra bandát fo­gaduk .amelyeket cigány-, vagy parasztmuzsikusok al­kottak. A századforduló ide­jén délszláv közvetítéssel paraszti tambura-bandák is működtek. Kutatásaink számos újabb adattal járultak hozzá a ma­gyar néptánckincs megisme­réséhez. Kirajzolódtak azok a vonások is, amelyek a nagy dunántúli táncdialektuson belül a Mezőföld táncainak sajátos színét jelentik. Foto és szüves Pesotár Ferenc Friss-csárdás. Madocsa (Tolna megye). „Verbung". Enying (Fejér megye). 26 „Az oláh-lány keresi a kecskéit". Perkáto (Fejér megye). Dramotikus tánc. Söprű-tánc. Maáocsa (Tolna megye).

Next

/
Thumbnails
Contents