Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)

1968 / 1. szám

MOZAIKMUZeUM Kilenc évvel ezelőtt Óbudán a Hévízi úti lakótelep építésénél az ÉM. 45. ős számú építőipari vállalat dolgozói római kori lele­tekre bukkantak... — Abban az időben ásatások folytak a közelben. Alig százötven méternyire az építőktől egy régészcsoport dolgozott. A hely­szín megtekintése után, dr. Wellner István régész, az ásatások vezetője, azonnal leállította a további alapozási munkálatokat. A területet, amely az ötvenes évek közepén még futballpálya volt, kétméteres salakréteg borította. A helyszín közvetlen közelében állandóan dömperek és kordék jártak. Mindenhol vas­betongerendák és téglarakások emelkedtek. — A vllla-urbana fölé épült volna az eredeti tervek szerint egy modern iskola — emlékezik vissza az új múzeum létrehozója. Sikerült elintéznünk, hogy néhány méterrel odébb építsék fel az iskolát, de a feltárt villa legnagyobb helyisége még úgy is az iskola alá került. 1958-ban megkezdődött az i. sz. II.—III. századi villacsoport feltá­rása. Az ásatás kilenc éven át tartott. Fokozatosan előkerültek a villa helyiségei, a gyönyörű mozaikpadlók, a falak és a fűtőcsa­tornák. A villa mellett IV. századból származó sírokat Is talál­tak. — Régi szokás a régészek között, hogy az ásatási területet a megtalált leietek témájával kapcsolatban nevezik el. Mi is ennek szellemében gondolkoztunk. Mivel a feltárt mozaikpadlók közül kettő is a görög-római mithológia nagyerejű, féktelen természetű hősével kapcsolatos, a villát Herkulesről neveztük el. A leietek alapján arra következtettünk, hogy a villa valószínűleg az I. sz. 260 körüli vandál betöréseknek esett áldozatául. Ebben az időben Aquincum is sokat szenvedett a vandalizmustól. A villát a rom­bolások után már nem építették fel újra, a területet pedig a IV. századtól kezdve temetőnek használták, ezt bizonyítják az itt talált sírok is. — Hogyan sikerült feltárni és ilyen tökéletesen megtisztítani a mozaikpadlókat? — Erős volt rajtuk a vízkőlerakódás. Ezt a réteget vegyileg le­oldottuk, majd lemostuk... A részeg Herculest ábrázoló mo­zaikképet a rossz altalaj miatt még speciális eljárásnak is alá­vetettük; ragadós textillel beborítottuk aztán felszedtük a mo­zaikot. Utána az építőipari vállalattal megfelelő beton-, majd szilikáttéglaalapot készíttettünk és erre helyeztük vissza a mo­zaikot úgy, hogy az eredeti magasságban legyen. Végül az eljárás után a textilt vegyileg leoldottuk. A mozaikpadlókat az i.sz. III. században különféle színű természe­tes kövekből rakták ki. A részeg Herculest ábrázoló mozaik­képen a monda szerint Dionisos-Bacchus ünnepén Hercules annyira felöntött a garatra, hogy két alaknak kellett őt támogat­ni. Ugyanezen a mozaikképen a szüreti menet alatti mezőben egy szárnyas puttó szőlőfürtöt nyújt egy lefelé lépdelő tigrisnek. A természetes színű, valósághűen ábrázolt vadállat a pannóniai mozaikművészetnek egyik legszebb részlete. Mozaik-padló ftltirii közben Mozaik-részlet Az ú{ múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents