Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 3. szám
ARCKÉPCSARNOK Ipolyi Arnold (1823—1886) Ipolyi Arnold, a 19. század legnagyobb magyar műgyűjtője 1823. október 18-dn született a Hont megyei Ipolykeszin. Ipolyit a hazai muzeológlol tudományok úttörő mestereként tartja számon az Irodalom, aki fényes papi pályája mellett egyszerre volt művészet- történész, régész és néprajztudós. Tanulóéveinek első állomásai Esztergom, Nagyszombat, majd a bécsi Pázmdneum. 1949-ben zohori plébános, 1863-ban egri kanonok, 1871-ben besztercebányai, majd élete utolsó évében, 1886-ban nagyváradi püspök. Tudományos munkássága, később ezzel párhuzamos műgyűjtő tevékenysége a magyar szabadságharc bukását követő néhány évtizedre esik. 1854-ben jelenik meg a Magyar Mythologia című munkája — az összehasonlító néprajztudomány egyik úttörő műve — régi magyar népszokások, népi hagyományok, népmesék, babonák gyűjteménye és elemzése nemzeti krónikáink, mondáink, legendáink és népi hagyományaink alapján. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja. 1862-ben Henszlmann Imrével, a középkori magyar régészet és művészettörténet másik nagy úttörőjével és Kubinyi Ferenccel együtt saját költségén magánexpedlciót szervez Konstantinápolyba a Magyarországról zsákmányolt corvina-kódexek felkutatására. A felfedező utót siker koronázza. Hosszas huzavona után sikerült bejutniok a szultán Eskiseráj nevű palotájába, ahol a Kubbe-alti elnevezésű könyvtár kincsei között tizenöt addig ismeretlen corvinát találtak. Ezekből négy kötet 1869-ben, majd további tizenegy kötet 1877-ben II. Abdul Hamid szultán ajándékaként visszakerült Magyarországra. Ipolyi gyűjtőtevékenysége rendkívül sokoldalú. Biztos szeme, kitűnő ízlése van. Elsősorban hazai emlékek érdeklik, szárnyasoltárok táblaképei, fafaragásai, textíliák, kerámiák és főleg ötvösmunkák. Sokat vásárol külßldön is. 1872-ben, egy évvel azután, hogy a magyar állam megvásárolta az Esterházy-csaldd gyűjteményét az Országos Képtár számára, Ipolyi saját gyűjteményéből 64 értékes régi festményt ajándékoz a Képtárnak. A mai Szépművészeti Múzeum olasz gyűjteményének legkorábbi darabjait ennek a páratlan adományozásnak köszönheti. Ugyancsak gazdag anyag került hagyatékából az esztergomi Keresztény Múzeumba, többek között a múzeum legismertebb korareneszánsz képe, az északolasz eredetű Leány az egyszarvúval. Néhány kivétellel tőle származik a Keresztény Múzeum minden jelentősebb középkori faszobra és ugyancsak ide került gazdag iparművészeti gyűjteménye is. életművének méltatói a tudós püspök legszebb emberi vonásaként hazafiasságát emelik ki. A magyar múlt emlékeinek fáradhatatlan felkutatásában kifejtett munkája, az általa gyűjtött anyag nemzeti közkincs- csé tétele, áldozatkészsége valóban hazafias érzéseit, hazaszeretetét bizonyítják. „Azon nemzet — tartotta —, mely emlékeit veszni hagyja, saját síremlékét készíti." A történeti beállítottságú Ipolyi nemcsak a nemzeti múlt feltárásával törődött. Világi, közéleti szereplése sem jelentéktelen. 1867-től alapító tagja és közel húsz éven át elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak, egyik megindítója a Századok c. folyóiratnak. 1880— 1885-ig elnöke az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak is. Céljo az élő magyar művészet felvirágoztatása, nagyobb és hatékonyabb állami támogatás megszervezésével rendezi a Társulat súlyos anyagi gondjait, magyar művészek számára állami és egyházi megrendeléseket követel és saját költségén képzőművészeti pályázatokat hirdet. Elsőnek javasolja egy Magyar Képzőművészeti Akadémia és a Magyar Történelmi Arcképcsarnok felállítását. 1882-ben a Képzőművészeti Társulat a budapesti Műcsarnokbon bemutatja Munkácsy új művét. Krisztus Pilátus előtt című festményét. A képről Ipolyi Ir lelkesült hangú műblrdlatot és február 19-én a Képzőművészeti Társulat nevében, Trefort miniszter és Majláth országbíró jelenlétében ünnepi beszéddel fogadja, majd ezüst bobérkoszorúval ajándékozza meg a kiállításon megjelenő, Párizsból hazatért művészt. A hazai művészek, új tehetségek pártolását és támogatását iktatta a Társulat programjába. „Nekünk első, hogy nemzeti művészetünk legyen, hogy magyar iskolánk fejlődjék; mely tétel nem mond ellent annak, hogy művészetünk azért az európai művészet magaslatának színvonalára emelkedjék, sőt inkább föltétele annak." Hazai mestereket pártoló művészeti programja bizonyára a múzeumként megnyíló Ipolyi-gyűjtemény modern anyagában érvényesült volna a legszebben, azonban tervezett múzeumának rendezését és megnyitását már nem érhette meg. Műkincseinek közzététele az esztergomi Keresztény Múzeumban valósult meg, csaknem negyven évvel halála után. Mucsi András 7
