Múzeumi Közlemények 1973 (Budapest, 1973)

1973 / 1. szám

Az ipartörténeti gyűjtőtevékenység fejlesztéséről

I.ELŐZMÉNYEK ÉS FOGALMAK

A néprajz, az iparművészet, a helytörténet Klasszikus muzeoló- giai szakágak lévén a háziipar és a kézműves ipar sok tárgyi emlékét már hosszú ideje gyűjtik a múzeumok. Ez az anyag az általános jellegű múzeumokban többnyire a helytörténet szerves részeként - mint az emberi társadalom alapjának: a termelésnek dokumentum-anyaga - kerül kiállításra. A termelési mód azonban az utóbbi évszázadokban erősen megváltozott: a kézműves ipar helyett a gyáripar vált uralkodóvá, s ez vagy 100 éve már Magyarországra is áll. Erről a tényről azonban mintha a múzeumi szakterület nem vett volna tudomást. Kétségtelen, hogy a múzeumok célkitűzéseik, adottságaik, tradícióik folytán elsősorban a múlt felé forduló intézmények, gyűjtőmunkájukban így érthetően részesítették a legutóbbi időkig előnyben azokat az emlékeket - pl. a háziipar, a kézműves ipar termékeit -, amelyek a társadalom fejlődése folytán láthatóan és érezhetően "kiveszőfélben" vannak.

A gyáripar és annak technológiája távolabb áll a közérdeklődéstől, közműveltségtől.Dinamikus fejlődése eltakarja azt a tényt, hogy már szintén történelmi kategóriába tartozik. Termelési módja páratlan gyorsasággal változik, s az előző szakasz emlékei - ha idejében megőrzésre nem kerülnek - szintén megsemmisülnek. E mellett arra is figyelemmel kell lenni, hagy az egyetemes gyáriparon belül vannak olyan ágazatok, amelyek jelentősége növekvő, ugyanakkor másoké csökken (utóbbihoz tartozik pl'.

47