Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 1. szám
A Museologické Seăity valamennyi bzáma, mint tudományos fórum és mint információs orgánum, bármely országban hasznos segítséget nyújthat a múzeumügy elméleti kutatóinak és gyakorlati munkásainak. Legérdekesebb mégis az 1971 évi Supplementum füzet, amelyet szerkesztője "Bevezetés a muzeológiába" gyűjtőcím alatt teljes egészében a múzeum-tudomány fogalom-meghatározó kérdéseinek taglalására szánt. A füzetben publikált előadások nemcsak a témafeltárás horizontális méreteiben,hanem a konkrét törvény- szerűségek vertikumában is közelítő lépéseket jelentenek az évtizedes vita megoldása felé. A nemzetközi eszmecsere a hatvanas évek elején a Német Demokratikus Köztársaság szakmai vitafórumain vetett szélesebb gyűrűket(részt vettünk a vitában hellyel- közzel magyar muzeológusok is). Ez a diszkusszió azóta valahol elakadt, s mostanában a Museologické Seşity hasábjain bontakozik ki, de most már az egyetemi katedra autoritásának rangján, a mai tudományépítés eszközeinek felhasználásával, a legkorszerűbb módszeri kísérlet bátorságával. Az alapvető kérdés még ma is az: tudomány-e a muzeológia? A választ ma is csak úgy lehet megközelíteni, ha előbb tisztázzuk: mi a tudomány? és mi a muzeológia? A Supplementum 71-ben Pavel Materna tudományelméleti tanulmánya vállalkozik a tudomány fogalmának körülhatárolására. A szerző a fogalom-meghatározásnak szinte "komputérizált" folyamatán vezet végig. Képletek tömkelegéből, szám- és betűjelzések rengetegéből modellek állnak ösz- sze, szimbólumok és segédszimbólumok tömörülnek logikai formulákba. "A tudomány eszményi nyelvén" (Idealsprache), vagyis csak az avatott számára érthetően előadott tanulmány a gépesedő szellemi tevékenységnek érdekes módszeri iránymutatója. Ám adós marad a konklúzióval: a tudomány-fogalom boncolásából nem annak konkrét spektruma,hanem kissé kápráztató absztrakciója áll elő. Végülis szívesen értünk egyet azzal a megállapításával, hogy a tudományelméleti kutatások terén elérhetünk ugyan puszta ösz- tönösséggel is (véletlenül vagy nagy energiaveszteségek árán) bxzonyos eredményeket, de sokkal gazdaságosabb az eredményeket a logika exakt törvényeinek alkalmazásával kimunkálni, mert "ez az út vezet a szellemi munka felszabadulásához, amikoris nem 4
