Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

rult. Falait, miként a terménytároló kamráit is,fehérre meszel- tettem.

A múzeummá-alakítással egyidőben megtörtént a tanya villamosítása is. Az armatúrákat és fénycsöveket lehetőség szerint a gerendák belső oldalára helyezték el a szerelők. Az áramot földalatti kábeleken vezették az egyes épületekhez, hogy a villany- oszlopok ne zavarják az épület-együttes összképét.

Tárgy-gyűjtés

Lajosmizse határa - szórványtanyás új település lévén - népraj- zilag meglehetősen jellegtelen, tárgyszegény vidék. Néha már úgy tűnt, reménytelen vállalkozás a határidő diktálta hajrában összegyűjteni a berendezéshez szükséges tárgyakat. A remélt társadalmi segítség elmaradt. Az általam összeállított és a tanács által sokszorosítva kiosztott kereső-íveknek nem lett jelentős foganatja. Ehelyett dilettáns magángyűjtők hada lépett akcióba; villanyszerelőtől benzinkútkezelő-munkásig sok személy pánikszerűen gyűjteni kezdett a tanyamúzeum nevében, természetesen magának. Az egyik héten már idegen "héják" is megszimatolták a nagy üzletet. Két ismeretlen személy járta végig -a Kossuth utca házait, szinte követelték a tárgyakat a tanyamúzeum nevében, hogy aztán Pestre szállítva borsos áron eladják azokat. Ott-tartózkodásuk alatt több helyen loptak is, és ezzel nagyon rosszul befolyásolták a közhangulatot.

Bármilyen nehezek voltak is a körülmények, a gyűjtést másfél hét alatt el kellett végeznem. A munkában Korsós István művelődésügyi felügyelő volt segítségemre; hol teherautóval, hol terepjáró gépkocsival együtt jártuk a tanyákat. Kerestünk, nyomoztunk, alkudoztunk, vásároltunk. A tárgyak alapos restaurálására, konzerválására nem volt lehetőség, tisztításukat azonban meg kellett oldani. Sikertelen kísérletezések után végül is Korsós István házának udvarát jelöltük ki a tárgyak gyűjtőhelyéül, ahol az ő családtagjai végezték el a tisztítás munkáját.

185