Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
tó szarvas díszít. Egy másikon sisakos férfifej és mellette egy kisebb fej látható. A kőszegi jezsuita-patikából somorjai (Somerein) készítésű patikaedények kerültek elő. A hengeres, fedeles edények kartusa az előbbiekben említett kassai edényekéhez hasonló, barokkos jellegű. Egy EXT. RÁTÁN, feliratú edényben a Peruból származó ratanha cserje gyökeréből készült kivonat volt, amelynek csersavas hatóanyagát hurutos megbetegedéseknél, hasmenéseknél alkalmazták. Egy másik edényben Conium maculatum (= foltos bürök) kivonatot tároltak. A conium kis adagban fájdalomcsillapító, különben erős méreg. Ezzel mérgezték meg Sokratest. A Dunántúlon a zirci apátság birtokán, Bakonybélen működött egy rövid életű kőedény-üzem. Egy innen származó patikaedény szürkés mázú, ovális kartusát kék szalag alkotja. A beleütött jelzés szerint 1834-ben készült. + + + Bár a hazai kőedénygyártásnak a reformkor újabb lendületet adott, a tőkehiány miatt azonban ezek a gyárak nemigen működtek folyamatosan. Ezért a kőedény-igény kielégítésére külföldi, import árúra is volt szükség. Pesten és az ország különböző városaiban cseh és német gyáraknak számos lerakata működött. Érthető, ha patikaedényeink között is számos olyan akad.melyek ezekből a kevésbé ismert külföldi gyárakból kerültek megrendelés révén Magyarországra. Ezek az edények forma és díszítés tekintetében szinte azonosak az itthon készült edényekkel. Ismeretlen származású két hengeralakú, fedeles patikaedényünk TARTRAS KALII ET STIBII (= borkősavas antimonkálium = hánytató borkő) és ACCTAS PLUMB. ACID. CRIST. (= tisztított ecetsavas ólom) felirattal. A kartust apró virágokból álló koszorú övezi. Az első magyarországi porcelángyár 1825-ben létesült Telkibányán. Az első termékeken 1831-es évszámot és REGÉCZ jelzést találunk. Herenden 1839-ben indul meg a porcelángyártás.Eleinte a drága előállítású porcelán nem veszélyeztette a keménycserép 159
