Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
népszerűségét. Csak később, amikor széles körökben is hozzáférhetővé vált, derült ki, hogy tulajdonságai révén használhatósága jóval fölülmúlja a keménycserépét. A magyar kőedény ugyanis - ellentétben az angol keménycseréppel (stone-ware) - gyenge minőségű volt, hővel szemben nem volt ellenálló, nem is volt valójában "kemény" cserép, minősége inkább a fajanszéhoz állt közelebb. Bizonyos anyagok tárolásának sem felelt meg: a zsír- tartalmú anyagokat a máz áteresztette és az edényen soha el nem múló elszíneződés keletkezett. Ezeket a hiányosságokat a porcelán kiküszöbölte; nem csoda, hogy a XIX. század második felétől végérvényesen kiszorítja a kőedényt a patikák polcairól is. A telkibányai és herendi gyár termékei között — tudtunkkal - nem szerepelt patikaedény. A pécsi Zsolnay -gyár - bár jellegét tekintve inkább fajanszgyárnak tekinthető - az 1920-as évek második felében készít porcelán patikaedényt is megrendelésre. Ez az időszak a gyár életében nem hasonlítható az 1900- as évek előtti periódushoz, a hengeres, középen kicsit kihasadó edények mégis jellegzetesen hazai készítmények. A Zsolnay-gyár készítette a pécsi "S z e r e c s e n"- patika berendezésűi— szeit is, színes majolikából. Ugyancsak a Zsolnay-gyár készítette a soproni "Oroszlán" -patika jellegzetes oroszlános portáldíszét. A budapesti Csaba-utcai gyógyszertár részére készült ovális, zöld leveles, makkos díszítésű, polikrom kartusú edény formájában követi a Zsolnay-típust, csak festése hivalkodóbb, mint a többi puritán díszítésű edényé. Az edény jelzett: Török Attila tervei alapján készült. A hazai gyártású porcelánon kívül ez időben külföldről is rendeltek porcelán edényt az egyes patikák. Tanúsítja ezt az a .cseh porcelán, amely magyar koronás dísszel készült, nyilván a megrendelő kívánsága szerint. + + + A patikaedények egy része egyszerű, népi fazekasmunka. Helyi 160
