Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

tett edények kerülnek, a főurak vagy az egyház támogatását él­vező patikák pedig h a b á n edényeket rendelnek. Habánok ké­szítik pl. a szakolcai gyógyszertár (1602), a Batthyányiak ro- honci (1638), a Pálffyak vöröskői (1676) és a jezsuiták pozso­nyi (1658) gyógyszertárának edényzetét. A habán patikaedények változatos alakban és díszítéssel készül­tek: ismerték az albarello formát, de kifejlesztettek folyadék tárolására is alkalmas formát: a szűkszájú, csavaros ónkupakkal lezárható, négy-, illetve hatszögletes palack típusát. Ezeket nem korongon készítették, hanem öntötték} ez a technikai újítás már a következő korszak manufaktúráiban kifejlődő kezdetleges gépi gyártás előzménye. A szögletes palackok, melyekben bort, borpárlatot, aromás vizeket - egyesek szerint értékes gyömbért - tartottak, szorosan egymás mellé helyezhetők voltak a polco­kon ill. utazó orvosi patikaládákban, így a törés veszélye is csökkent . Az anabaptista (= újrakeresztelő} a habánok vallására utaló elnevezés) orvosok legalább olyan népszerűek voltak, mint a fazekasok. Egy 1654-ből származó rendtartásban olvassuk, hogy a fürdős (balneator) kötelességei közé tartozott a gyógynövény- gyűjtés is. A természetes gyógyvizek hatékonyságát különleges főzetek hozzáadásával fokozták. Ilyen gyógyvíztartó palack volt az 1686-os évszámú, Gregurius Genser részére készült palack is. A habán edények fő dísze a "virágos reneszánsz" ornamentika. A négy, magas fokon olvadó színt (kék, sárga, zöld, mangánviola) a mázzal együtt égették az edényre . A növénymotívumokat nem a természetből, hanem mintakönyvekből, metszetekből vették. A ti­pikus magyar virágornamentika alkalmazása helyi hatás eredmé­nye: a magyar hímzések, festett bútorok, színes famennyezetek ismeretére utal, de feltehetően használták a forgalomban levő herbáriumokat is.A XVII.század elején keletkezett edényeken szinte kizárólag csak virágmotívumokat találunk, mert saját szabályzatuk (1621) tiltotta élőlények ábrázolását. Csak a XVII. század második felében jelenik meg a kedvelt szarvas­ul. madár-motívum és a stilizált városkép-ábrázolás. Tilalmas volt számukra az is, hogy papoknak dolgozzanak} később ezt is 148

Next

/
Thumbnails
Contents