Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

följegyzésekkel és fényképfelvételekkel bővítette Pápai gyűjteményét is. Arra is alkalma nyílt, hogy a nagyhírű Kuznyecov- gyűjteményből cseremisz,mordvin és votják tárgyakat vásároljon, s miután néhány évvel korábban Vikár Béla hozott nagyobb finn gyűjteményt Finnországból, a század végén már szép és nagyértékű, s a fejlesztésre, feldolgozásra és bemutatásra is alkalmas finnugor gyűjteménnyel rendelkezett a Múzeum.

Xántus János 1893-ig állt a Néprajzi Osztály élén. Működésének 20 esztendeje alatt létrejöttek a gyűjtemények alapjai. Minthogy azonban feldolgozó munka még nem folyt, kiállításra is csekély lehetőség volt, az Osztály nem láthatta el mindazokat a funkciókat, amelyek a gyűjteményt múzeummá teszik.A munka azonban mégis ekkor formálódott olyanná, amilyen azután a mai napig maradt. Az idők folyamán lehettek súlyponti eltolódások: kezdetben erősebb volt a nemzetközi gyűjtemények fejlődése, azután előtérbe kerültek a hazai gyűjtések, majd pedig megint a nemzetközi gyűjtemények léptek előbbre, de amióta a Múzeum feldolgozó tevékenységet is folytat, mindig törekedett mind a magyar- országi, mind pedig a nemzetközi anyagot érintő kutatásokra.

Xántus János nyugállományba vonulásával Jankó János került az Osztály élére. Koncepciózus»lendületes munkája hamarosan jelentős eredményeket ért el. Az Osztály átköltözött a budai Várbazárba, onnan pedig a Csillag utca 15.sz.alatti bérházba. A megőrzés és a bemutatás feltételei itt egyelőre megteremtődtek, sőt egy ideig fejlesztésre is nyílt lehetőség. Funkciói ellátásában teljessé vált a Múzeum, alapítása óta most először kezdhetett igazán kutató és feldolgozó munkába. A Néprajzi Társaság 1890-ben megindított Ethnographia című folyóirata már publikációs teret is bocsátott az Osztály részére, 1900-ban pedig saját folyóiratában, a Néprajzi Értesítőben adhatta közre kutatási eredményeit.Megindult a gyűjtemények katalógusainak a kiadása is, az új-guineai kollekcióval kezdve a sort. Jankó maga a magyarországi gyűjtemények katalógusának összeállításához fogott hozzá, halála azonban megakadályozta a munka befejezését; előkészített anyagát végül is Bátky Zsigmond adta ki 1906-ban "Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére" címmel .

7