Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

Az ásatások geodéziai felmérésének fejlődése

A múzeumok munkája egykor csak a régi, ritka, szép vagy érdekes tárgyak összegyűjtését jelentette. A régészet is ilyen tevékenységből fejlődött' a történelem tudományának fontok ágává,míg a múzeumok egyszerű gyűjteményekből a tudományos kutatómunka központjaivá váltak. Ma már nem a tárgyi emlékek puszta összegyűjtése a régészet célja, hanem ezek tudományos feldolgozása útján elmúlt korok életének megismerése és ismertetése. Ennek a feladatának csak úgy felelhet meg, ha a -régi tárgyak, régészeti leletek előkerülésének valamennyi körülményét megfigyeli és rögzíti. E körülmények közül legfontosabb az ásatások során e- lőkerült leletek,megfigyelt jelenségek helye, egymáshoz és környezetükhöz viszonyított helyzete. Természetesen ezt a legegyszerűbben rajzokon, térképeken ábrázolhatja. Ebben van szüksége elsősorban a geodéta munkájára.

A felméréseken alapuló helyszín- és alaprajzok ma már világszerte, természetesen hazánkban is, nélkülözhetetlen tartozékai a régészeti ásatások dokumentációjának (l). Ez azonban hosszú fejlődés eredménye. Elkészítésük módszerei sem máról holnapra alakultak ki, s általában nem a méréstechnika fejlettségét tükrözik egy adott időpontban, hanem a régészet színvonalát, az á- satás célkitűzését, az ásató felfogását és felkészültségét: azt hogy a kutató mennyire igényelte a felmérést és hogyan tudta azt elvégezni, vagy elvégeztetni.

Az ásatások célja elmúlt társadalmak tárgyi emlékeinek: településeinek, építményeinek, temetkezési helyeinek feltárása, megismerése. Az egyik lelőhelyet könnyebben, a másikat nehezebben ismerhetjük fel a terepen s ez tudományos igényű vizsgálatuk,

90