Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

tervszerű feltárásuk elterjedésére sem lehetett hatástalan. A kőfalak maradványai az épület pusztulása után sok évszázaddal is láthatók lehetnek a felszínen, földmunkák során pedig lehetetlen őket fel nem ismerni. Hasonló a helyzet a földsáncokkal, halmokkal, amelyeket bár víz, szél, és a földművelő ekéje megrongál, a figyelmes szemlélőnek ásatás nélkül is elárulják mesterséges eredetüket. A csontvázat könnyű felismerni, de nehéz épségben feltárni. Egy földkunyhó helyét, amely csak a feltárás során mutatkozik meg a talaj elszíneződésében,felismerni is nehéz. Ilyen sorrendet tapasztalhatunk a lelőhelyekről, ásatásokról készített rajzokon, terepábrázolásokon való megjelenésüknél is.

A lelőhelyek felismerése és a felmérésük, alaprajzi ábrázolásuk iránti igény mutatkozása közt eltelt idő is a leletek jellegétől függ.

MARSIGLI Danubius Pannonico-Mysicus-ában számos térkép és felmérési rajz bizonyítja, hogy az ősi földvárak, római erődítmények maradványai, felkeltették a széles látókörű hadmérnök figyelmét, (l. -2. kép.) Munkája sok későbbi kutatónak nyújtott segítséget (2). Az első magyar mérnök, aki pontos méréseken alapuló térképeket készített, MIKOVINY SÁMUEL, tatai tartózkodása idején (1747.) tanulmányozta a régi Brigetio-nak akkor még a felszínen is látható romjait. A romokat leírta a helyszínrajzukat is elkészítette. Ismeretes, hogy a Magyarország területén általa ismert összes római városról kimerítő leírásokat és rajzokat készített (3).

Mint ismeretes, hazánkban a középkort megelőzően - a római kort kivéve - kő- és téglaépítmények általában nem épültek. Mikor a- zonban az ásatás célja ilyenek (középkori várak, kolostorok, templomok, római villák és erődítmények) feltárása volt, alaprajzukat kezdettől fogva felmérte, vagy felmérette (ha volt kivel) az ásató. Ez természetes is, hiszen e nélkül kevés értelme lett volna az egész ásatásnak. Az ilyen, főleg a kutatók vagy a velük együtt - többnyire önzetlen lelkesedésből, ahogy ma mondanánk, társadalmi munkában - dolgozó építészek kezétől szárma91