Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 3. szám
nei kutatások eredményeiről, jelenlegi feladatairól esett szó, sor került általános, országosan és nemzetközi összefüggéseket taglaló előadásokra is. A résztvevők elsősorban a népzene gyűjtéséről és oktatásáról, a népzene és népművelés kapcsolatáról értekeztek. Általános benyomásom az volt, hogy a vitázó, hozzászóló szakemberek, önkéntes gyűjtők, népművelők, saját ügyüknek érzik a népzenegyűjtést és a népzenével való nemzeti izlésneve- lés fontos feladatait. A vita során erőteljes hangsúlyt kapott az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők nagy problémája: hosszú évek szorgos munkájával gyűjtött anyaguk nem kerül publikálásra, holott az a hivatásos szakemberek műnkáj át erősen segítené, és jelentős segítséget nyújthatna a népművelés számára is. E kérdésben a négy megye önkéntes gyűjtőinek megnyilatkozásai teljesen egybehangzóak voltak. A tudományos ülésszak idején Somogybán is két értékes munka várt kiadásra. Az egyik: bemutató Együd Árpád két'évtizedes gyűjtőmunkájából - főként ballada-anyag -, a másik: Király La— josné "Egy büssüi család dalhagyománya" című összeállítása. (U- tóbbinak röviddel később Kaposvár-környéki katonadal gyűjteménye is elkészült.) Az ülésszak vitájának hatása is, hogy utóbb Együd Árpád munkájának a Somogyi Almanach köteteiben sikerült helyet biztosítani, Királyné gyűjteménye pedig egy megyei színtű, néprajzi és helytörténeti pályázatokból szemelvényeket tartalmazó kiadványban valószínűleg szintén közlésre kerül. Kaposvár Város Tanácsa az ünnepi alkalomra népművészeti pályázatot is hirdetett. Az eredmény a várakozást felülmúlva igen kellemes meglepetést hozott. Bebizonyosodott, hogy a különféle országos pályázatok önkéntes gyűjtőink, népművészeink erőit még nem merítették ki, és a "befutottak" mellett még sok a friss e- rő, új tehetség. Szt láttuk többek között a faragóknál is, ahol az "élgárdának" - a népművészet Mestereinek - jelentkezése elmaradt ugyan, de annál inkább örülhettünk a bemutatkozó fiatalabb, frissebb e— 62
