Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

remtett gyűjteményeket, de intézményeket is. A múltszázadi lelkes, önkéntes gyűjtés és kutatás a XX. században hosszú ideig nem talált követésre. Az 1945 után újból lendületet vett mozgalom 1957 után országos méretekben bontakozott ki, szoros összefüggésben a politikai kérdések megoldásával. Ez egyben meghatározza a különbséget is a múlt századi mozgalommal szemben, a- mely akkor haladó volt, de a mainál szűkebb társadalmi bázissal rendelkezett, s politikai tartalma osztályszemlélet volt. Ma a szocialista szellemű, az egész társadalomra épülő honismereti mozgalom magasabb szinten, de a hagyományok nyomán jár. Társadalmi-politikai sajátosságai mellett új vonása még:fokozott ismeretterjesztő tartalma. Ezért jelentősége igen nagy a közművelődés terén.

A második mozgalmi fogalom, amelyet gyakran összecserélnek az előzővel: a helyismeret. A szocializmus körülményei közötti legpontosabb fogalmazását Gorkij adta, aki a természet - a flóra, a fauna, a föld, az ég - valamint az adott, behatárolt hely történetének fogalmát együtt tartotta helyismeretnek.

A honismereti mozgalom részeként jelentkezik a helytörténet, a- mely napjainkban az öntevékeny történetkutatói tevékenységet és a tervszerű helyi tudományos kutatást egyaránt jelenti. Cél és egyben eszköz is: sokakat a lakóhelyük történetének kutatására sarkall, s ezáltal új és új rétegeket von be a közművelődésbe a korábbinál magasabb szinten.

A honismereti és helytörténeti mozgalom fellendülésének évtizedes korszakában új jelenség volt a helyi gyűjtemények létrehozását célzó törekvés. Ez a folyamat napjainkig sem állt le, s várhatóan tovább szélesedik. A mozgalom városokban - a fővárosban és vidéken is - a múzeumi hálózat mellett egy új "múzeumláncot'* hozott létre. Ennek létrejötte a múzeumok profilján nem változtat, e gyűjtemények fejlődése jól illeszkedik a történeti muzeologia korszerű feladatainak sorába.