Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

nitből álló télért barántoltak. A galeniten kívül a telérben szfalerit, kalkopirit,fakóérc és antimonit is volt, sőt helyenként másodlagosan keletkezett vörös higanyércs cinnaharit is. Imitt-amott a telér alapanyaga lila fluorit. "A szűk vágat végén tehát ott csillogott az első komoly bizonyíték,az első feltárt velencei érctelér" - írta Jantsky Béla.

Ma már villanyerőre berendezett, mintaszerű ércbányászat van itt. Ide törekszünk. Ez utunk végcélja, képzeletünket alakító, gyűjtőszenvedélyünket felszöktető kincsesbánya.

A bányairoda előtt tág kört írt le kocsink, azután megállott.A— mint kiszálltunk, tovább indult. A sofőr árnyas helyet keresett a vakító napfényben.

Az ajtón az üzem mérnöke, Vígh István lépett ki, durva vászon kezeslábasban, szürke, fehértetejű bányászsisakban. Akkor derült ki, már ismerjük egymást. Meghallgatta kívánságunkat, azután barátságosan széttárta a karját.- Magam viszlek a földalatti munkahelyre, csak öltözzetek át. Addig intézkedem.- Egy-kettőre készen leszünk.- Van időnk. Visszajövök értetek.- Utána megtekintenénk a hányót.- lehet.- És szeretnék Fürtös György bányatechnikussal beszélni. Úgy hallottam, ásványokat gyűjt.- Majd velünk jön. Valóban van odahaza gyűjteménye.

Negyedóra múlva lefelé ballagtunk a lejtaknán. Lábunk alatt a csilléket felvonó . acélkötél szaladt símán pörgő faorsókon. Síkos volt az út és meredek. A keskeny vassínek, amiken a csillék kereke futott, lépten-nyomon a lábam alá kerültek.Víz csöpögött mindenfelé. Apró harangkondulások, csengő jelzések irányították az érccel telt és üres kocsik jövését-menését.

Nem volt hosszú út, csak szokatlan. A szívem erősebben dolgo136