Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

nak a vegyülete. A kvarc tiszta sziliciumdioxid, a földpátban a szilícium és oxigénmolekulák aluminium, kálium, nátrium és kalcium atomokkal alkotnak vegyületeket. A bioţitban vas és magnézium atomok is beépültek. A gránit felépítésében tehát a földkéreg leggyakoribb elemei vesznek részt.

A Velencei-hegység gránitja aránylag nem nagy tömegű. 6-7 km a kiterjedése az egyik irányban és kb. 15 km a másik irányban. Felszíni málladéka kitűnő gyümölcs és szőlőtermő talaj. A kőzetet alkotó földpát-ásványokból: az ortoklászból és oiigoklász- ból, meg a csillámból a víz, a fagy, a napmeleg mállasztó hatására' sok vas, kálium, nátrium, kalcium jut a gyökerekhez.

Ezt az először kialakult, nagymértékben kihűlt és megmerevedett alapgránit tömeget a későbbiek során hatalmas repedések, hasa- dékok szabdalták át, mert mélyen a földfelszín alatt roppant hegységalkotó mozgások zajlottak le.

A dolgok rendje szerint ekkor kezdődött a gránit földtani életének második menete. A kész gránittömeg hasadékaiban és repedéseiben a mélyből forró ásványos gőz- és gáztömegek törtek fel, érces oldatokat szállítottak a nyitott hasadékokba s ott lerakták fémvegyületeiket és ércesítették a mán kihűlt anyakőzetet: a gránitot. így azután, amilyen mértékben 'felszakadtak ezek az óriás hasadékok, olyan mértékben nyílt lehetőség rövidebb és hosszabb, szélesebb és keskenyebb telérek keletkezésére.

Az érctömegek feltárása, a hegység keletkezésének kikutatása, Jantsky Bélának és a többieknek erőfeszítése telepített az ötvenes évek elején, Pátka község határában a Kőrakás-hegyre egy aknát.

Eleinte keserves erőfeszítéssel folyt itt a munka,mert a bányászok a vízszint alá jutottak és amennyi vizet napközben kihúztak, éjjel ugyanannyi folyt utána. Végül kívülről, 30 méterrel a felszín alá tárnát hajtottak s így vezették el a vizet.De még 3 métert sem haladtak előre, amikor 50 cm vastag, vaskos gale135