Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

Jelentős volt SZALAY ÁKOSnak a magyar régészet első főfoglalkozású mérnökének sajnos, igen rövid ideig tartó működése (76). A fiatal építészmérnök a római Német Régészeti Intézet munkatársaként sajátította el a feltárás, felmérés és műszaki rekonstrukció ottani módszereit. A húszas évek végén hazatért és a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Többek között felmérte az almásfűzítői és a dunabogdányi római tábort, szorgalmazta az őskori földvárak, halmok, sáncok légifényképeken való megörökítését (77). Értékes, lelkes munkája tragikus hirtelenséggel ért véget: 1930-ban a kenézlői ásatáson földomlás ölte meg (78). Módszertani tanulmányában Sőtér óta elsőként foglalkozott az á- satások felmérésével is. Felhívta a figyelmet külföldi tapasztalataira: "A műemlékvédelmi intézmények archívumaiban megtaláljuk az emlékek feltárását és felmérését rögzítő felvételek, fényképek és feljegyzések sorát ..." (79). Kölni megfigyelése szerint előnyös "a helybeli fiatal... műszaki generáció bevonása, mert ... gyorsítható segítségükkel az ilyen alkalmakkor szükséges felvételek menete is" (80). Felsorolja azokat a műszereket és mérőeszközöket, amelyeknek biztosítása az ásatások tárgyi előkészítéséhez tartozik: szintezőműszer, tachiméter, komparáit acélmérőszalag, prizma stb. (8l). Szükségesnek tartja a munka megkezdése előtt az ásatási terület nagyméretarányú szintvonalas térképének elkészítését. A szintvonalköz a feltárandó tereptől és a méretaránytól függ, római táborok e- setén legfeljebb 0,5 m. A hazai irodalomban elsőként ír a feltárandó terület nagysága és jellege szerint megválasztott méretű négyzethálózatról. Ezt a terepen és a térképen még az ásatás megkezdése előtt ki kell jelölni, "hogy az egyes leletek és jelenségek koordinátáik segítségével rögtön be jegyezhetők legyenek a térképbe". Itt nyilvánvalóan helyi koordinátarendszerre gondol, a hálózatnak a környezethez viszonyított helyzetét azonban fontosnak tartja: "a hálózatot ... néhány eMozdíthatatlan pont (határkő, stb.) alapulvételével mérjük fel" (82). Megemlíti az egyes külföldi régészeti publikációkban látott légifényképeket (pl.Baalbek) , amelyek alapul szolgálnak a térképezéshez (83). A feMé- rés gyakorlati végrehajtására adott útmutatásban természetesen

109