Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 1. szám
vezeti szabályzat 5« §-ában előírja: "Műszaki teendőkre az intézet igazgatója megfelelő jutalmazás mellett szakembereket alkalmaz esetről-esetre" (59)« Nálunk az ilyen szervezett megoldás még nem általános, sőt jogszabály még ma sem intézkedik az ásatások felmérőinek szakképzettségéről. Hild Viktor halomásatásának ismertetésében már a mai értelemben véve is elég jó sírrajzot láthatunk. Az ásatási terület helyszínrajzán csíkozással ábrázolja a feltárt halmot és feltünteti a kutatóárkokat is (60). A felmérést tájolóval végezte cm-rendű hosszméréssel.A leírásban másodperc-pontossággal közli a ! lelőhely földrajzi koordinátáit, ezeket nyilván a katonai térképről mérte le. FINÂLY GÁBOE a sárvári földvárat szintén tájolóval,de lépéssel mérte fel 1902-ben, két évvel későbbi munkájában gondos, de saját megjegyzése szerint "az erdőben meglehetős nehézségek között, hozzávetőleges pontossággal" mért adatokból készült ásatási térképet és valószínűleg lépcsőméréssel felvett metszetrajzot találunk a pogujori földvárról (61). MÁBTON LAJOS abonyi ásatásának "helyrajzán" láthatjuk a birtokhatárokat, a feltárt terület, a kutatószelvények határvonalát, méreteik és mélységük megírásával, a sírokat azonban nem. Gyöngyösi ásatásáról 1:800 méretarányú temetőtérkép készült (62). Feltűnő,hogy az Archeológiái Értesítőnek századunk elején egész évfolyamai (1905, 1906, 1909-12) nélkülözik az ásatási alaprajzokat, helyszínrajzokat. Ez nem jelenti, hogy ilyenek az ezekben az években publikált ásatásokról nem is készültek, még az sem, hogy a tanulmányok, beszámolók szövegében sincs utalás a felmérések megtörténtére. A publikált alap- és helyszínrajzok számából, minőségéből, vagy éppen hiányából azonban jogosnak látszik arra következtetni,hogy a folyóiratba író kutatók többsége mennyire tartotta fontosnak egy adott időpontban az ásatások felmérését. A helyszín többé-ke- vésbé pontos szöveges leírását ez években is megtaláljuk az á- satásokról beszámoló cikkekben. Folyamatosan közük, természetesen,a feltárt épületek alaprajzát s a terepbejárások alkalmával megfigyelt várak és sáncok helyszínrajzát, vázlatait. 106