Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 1. szám
az építészekkel. A múzeumi szakemberek be nem vonása miatt egyéb kisebb hátrányai is vannak az épületnek. így a belső térben elhelyezkedő tartóoszlopok sok értékes helyet elvesznek és akadályozzák a szabad területfelhasználást. A második emeleten iroda, dokumentáció és olvasószoba céljára szánt helyiségek a keskeny lép- csőfeljárat miatt nehezen megközelíthetők, és ezért a kiállítás bővítésére sem használhatók. A fenti hiányosságok ellenére a muzeológusoknak és az építészeknek az az egyöntetű véleménye, hogy a muzeum remekmű. + + + A továbbiakban néhány -esszehasonlitó példát szeretnék felemlíteni az utóbbi 15 év alatt épült múzeumok közül, melyekben sok, LE CORBUSIER művészetével rokon vonás fedezhető fel. Az 1950-60-as években világszerte számos modem múzeumépület nyitotta meg'kapuit, s régi épületek belső terét is sok helyen alakították át korszerűen. A LE CORBUSIER-féle elképzeléseknél jobb vagy rosszabb megoldást egyaránt találunk. Az összehasonlító anyag gazdagsága miatt e rövid ismertetés keretében sajnos nincs lehetőség az analógiák alapos elemzésére, igy csak néhány múzeumépületről, illetve műszaki megoldásról szeretnék párhuzamként emlitést tenni. Az 1950-es években egyre fokozódó igénynek megfelelően a muzeológusok és az építészek egyaránt törekedtek a musée dynami que megalkotására. LE CORBUSIER tervei is ezt a célt szolgálták. Ilyen dinamikus muzeum épült fel 1954-55-ben Neu- chátel-ben a Musée d’Ethnographie uj épületeként, a régi villa mellé, mely statikus jellegével alkalmatlan volt modem kiállítások rendezésére. Tervezői JEAN PIERRE és RÉNAUD DE BOSSET építészek. A téglalap alaprajzú, lapos hasábalaku, ablaktalan épületben szépen tükröződnek az aranymetszés szabályai, kon16
