Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

másfelől szertelenül eltúlozták ezek társadalmi jelentőségét. Mivel a munkáshagyományok kutatásának nem volt kedvező a társadalmi visszhangja, a munkaközösség egyes tagjai felhagytak a közös kutatásokkal és inkáhh egyéni kedvtelésként folytatták kutatásaikat. Születtek ugyan müvek, de a munkáshagyományok szervezett feltárása jelentősen elmaradt a Szovjetunió és a népi demokráciák vaskos kötetekben kibocsátott publikációi mögött.

1961-ben a MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya tűzte napirendre a munkáshagyománygyüjtés kérdését, azonban a problémát jelentősen leszűkítve tárgyalta. A prágai tanácskozáson ui. megszületett a Nemzetközi Munkásdalbizottság, s magyar szekciója számára helyet kellett keresni. Azért az 1950-ben megalakult Munkásfolklór Munkaközösség tagjai közé bevették Szatmári Antalt, Maró- thy Jánost, Pálinkás Józsefet és néhány vidéki kutatót, s létrehozták a Néprajzi Főbizottság mellett működő Munkásdalkutató Bizottságot. Ez a fordulat újra megteremtette a gyűjtés egyelőre szűk szervezeti kereteit. A Bizottság kiadta a magyar nyelvű szakirodalom bibliográfiáját, készül a nemzetközi szakirodalom bibliográfiája. Munkában van az eddig gyűjtött anyag országos felmérése, megindult az archivális kutatómunka. A gyűjtéseket értékelik, publikálják, tartják a kapcsolatot a hazai és a külföldi tudományos intézetekkel. A közeljövőben kerül kiadásra két kötetben az Akadémiai Kiadónál a munkásdalanyag korpusza.

A néprajz az egyes embercsoportok kulturális javainak egybetarto- zását a közös nyelv, a közös eredettudat, a közösségi összetartozás tudata és a kultúra, vagyis a művelődés és a műveltség hasonlósága alapján állapítja meg. A magyar nyelven beszélő kiscsoportok eredettudata napjainkban nem meghatározó erejű társadalmi tényező: semmivel sem növeli a közösségi összetartozás tudatát az a körülmény, hogy ki milyen származású. A család gazdasági struktúrája legfeljebb a nagyszülőkig visszatekintve képes aktiv erőt kifejteni a családi kötelezettségek fenntartása érdekében. Sokkal döntőbb tényező a közös anyanyelvet használó kisebb és nagyobb csoportok összetartozásának tudata, azonban szerintünk ez nem annyira a közös származás érzelmi alapja, mint a közös közlési eszközzel rendelkező egyének összetartozásának tudatosulása a termelő munka során. A társadalmi kiscsoportok kialakulásában a