Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

Maxim Gorkij a honismeretről

Annak a földnek az ismerete, szeretete, ahol élünk hazafiságunk alapvető kritériuma. Az elmúlt évtizedekben ez is uj tartalommal telt meg, e gondolatkör szocialista értelmezése és tegyük hozzá: átértékelése, nagy tömegeket tett aktiwá és érdekeltté abban, hogy jé ismerői legyenek szülőföldjüknek. Az, ami korábban néha csak kevés ember ügye volt, az ma már mozgalommá szélesedett. Nem árt azt sem leszögezni, hogy a megyei múzeumi szervezeteink az elmúlt évtizedekben a muzeológiai szaktudományok: segítségével még tovább fejlesztették az általuk már korábban is müveit honismereti munkásságot. A múzeumok kiállításai fontos bázisai ennek a munkásságnak. Maga a téma azonban - tehát a táj, a város, a falu ismerete - továbbra is napirenden lévő tudományos és tömegmozgalmi ügy maradt. Éppen ezért érdekes visszaidézni a szovjet muzeum- ügy hőskorának problémáit, az akkori kortársak állásfoglalásait.

Nálunk a szovjet muzeológia 1917-1945 közötti időszaka szinte teljesen ismeretlen. Néhány vonatkozásban - mint a legujabbkori történet,a kommunista párt története vagy a honismeret kérdései - szükséges lenne ezzel a múlttal a magyar muzeológusoknak is jobban megismerkedni. Ebből az időszakból fontos dokumentum témánkhoz a Krajevegyenia (Helyismeret) cimü szovjet folyóirat, amelyben számos olyan problémára bukkanhatunk, amelyek az elmúlt években bennünket is foglalkoztattak, vagy nálunk még mindig napirenden vannak.

1927-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 10. évfordulójának ünnepségei keretében ' ült össze a honismereti mozgalom és helytörténet képviselőinek III. konferenciája. Ebből az alkalomból született az az érdekes, dokumentum,amelyet most a magyar kollégákkal is szeretnénk megismertetni.

A bogorodszki Helyismereti Kutató Intézet egyik munkatársa, I. Alekszejev felkérte Gorkijt, hogy Írja meg véleményét a helyisme50