Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

reti mozgalomról. Mielőtt ismertetnénk Gorkij válaszát, érdemes idézni Alekszejevnek a levél közlésekor Írott sorait is: „Az o- rosz forradalom az első helyre állította a honismeret kérdéseit. A Szovjet Köztársaságok Szövetsége előtt a gazdasági építés területén álló hatalmas feladatokat az állami intézmények nem képesek megvalósítani a helyi honismereti szervezetek szoros közreműködése nélkül.

Nagy épitőmunkánk napjaiban a helyi táj sokoldalú tanulmányozásának nemcsak elvont elméleti jelentősége van, hanem gyakorlati szükségesség is megköveteli azt. Semminemű tervszerű munkát sem végezhetnek, ha a legkisebb részletekig nem Ismerik azokat a feltételeket, amelyek között az adott munkát el kell végezni. Már nem arról beszélünk, hogy a honismereti kutatómunka tágítja az ember szellemi látókörét, fejleszti vállalkozó kedvét és a társadalmi életet mozgásba hozó rugók egyikét képviseli. A- falut vizsgáló helyi kutatói munka közelebb hozza a várost a falvihoz, kultúrát visz a parasztságnak, s ezzel megvalósítja a város és a falu azon szövetségét, amelyről Lenin beszélt és amelynek megteremtésére törekszik a szovjet hatalom.

Makszim Gorkijnak e sorok Írójához Szorrentoból irt levele, a honismereti kutatást a megillető magas helyre emeli és minden kétséget kizáróan szives fogadtatásban részesül, a néha igen kedvezőtlen körülmények között, ellenszolgáltatás nélkül dolgozó szovjet kutatók részéről."

Azt hiszem már a fenti sorok is idézik a kort, amelyből Gorkij levele származik:

Tisztelt Iván Ivánovics!

A honismereti kutatás jelentőségére vonatkozó igen komoly kérdésére csak egy válasz lehetséges: ez a kutatás olyan ügy, amelynek jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Szükséges, hogy megismerjük egész szülőföldünket, annak legutolsó parányáig. Ismernünk kell a minden anyagát összekapcsoló titkokat, a földünk belsejében és felületén rejtelmesen végbemenő valamennyi folyamatot, mindenki számára fel kell tárni méhének titkait, tanulmányozni kell alkotóerőit, ismerni növényeinek és mikróbáinak életét ugyanolyan matematikai pontossággal, ahogyan az ember életét igyekszünk megis51