Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 1. szám
Gondolatok a Múzeumi Hónapról A Múzeumi Hónap már hagyomány a múzeumok életében. Évről évre esemény, mely nagy tömegeket vonz, az eddig kevésbé érdeklődők figyelmét a jellegében, -formájában, tartalmában más, szocialista tipusu múzeumra irányítja. Bár sok vélemény, vita előzte meg a kibontakozó kezdeményezést, szerencsére egyik sem szükségességét, csupán formáját, időpontját vitatta. A sok egyéb közrejátszó tényező között ez az esemény is hozzájárult ahhoz, hogy a régi, folyamatosan érdeklődő rétegek mellett uj látogatók jelentek meg a múzeumokban. Sokan, sokféleképpen igyekeztek meghatározni a muzeum lényegét, jellegét. Némelyek multbanéző intézménynek tartják, mert régi tárgyakat őriz. Nem gondolnak arra, hogy szemléletük amolyan évtizedekkel ezelőtti lexikális szemlélet: a „Muzeum eredetileg múzsák temploma, aztán általában a múzsáknak, vagyis a tudománynak, művészeteknek szentelt hely, ... később műemlékek megőrzésére szolgáló épületet értettek rajta, mig az újabb időben művészeti és tudományos gyűjtemények elnevezésére szolgál" (Pallas lexikon). Az e meghatározásnál megrekedők még a legújabb lexikon! meghatározás szemléletét sem vették át, pedig itt már jobban körvonalazható a funkció; „Muzeum: a kultúra valamely területéről való, megőrzésre méltó tárgyak gyűjtésével és őrzésével foglalkozó, azokat tudományosan feldolgozó és kiállító intézmény"(Uj Magyar Lexikon). Itt ugyan közelebb kerültünk már a kérdés lényegéhez, de még mindig nem pontos a meghatározás. Csupán kettős funkció jelentkezik, s elsikkad az egyik legfontosabb dolog: a tömegekkel való kapcsolat, az életet jelentő, a létet indokoló funkció. S nem véletlen, hogy a harmadik, a múzeumi valóságot megközelítő meghatározás is hagy jócskán kívánnivalót, mely szerint a muzeum: „Művészi alkotások,- ill. egyes tudományok körébe tartozó tárgyak, emlékek gyűjtésével, kiállításával, helyreállításával, fejlődésük bemutatásával foglalkozó intézmény, mely kulturális tömegnevelést és tudományos kutató munkát segit elő" (A Magyar Nyelv Értelmező 24