Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 2. szám

is a muzeológus és a tervező, kivitelező szakember szoros együttműködése révén történhet. Ennek az együttműködésnek az alapötlet megszületésétől a kiállítás megnyitásáig kell tartania, mert sok esetben menetközben alakul ki vagy alakul át a forma. Nem szabad megijedni az újrakezdésektől sem, mert csak a lehetséges legjobb formai megoldás szolgálja kellő mértékben a tartalom megértetését.

Átütően hatásos csak az a kiállítás lehet, amelyben a Jó téma és érdekes szakanyag esztétikus és lélektanilag megalapozott formában Jelenik meg.

Se szeri se száma az olyan témáknak, amelyekből Jó természettudományi kiállítás készülhet. Egy kis fantáziával könnyű elképzelni olyan kiállítási termeket, ahol a világegyetem mechanizmusára vonatkozó - ma az érdeklődés előterében álló - ismereteket nagyméretű működő modellek segítségével mutatják be, vagy olyanokat ahol a növényi vagy állati szervezet belső felépítése a látnivaló és az óriási sejt-, szerv- és szövetmodellek között, szinte bejárja a látogató az élőlény testét és igy ismeri meg a szervek működését. Mindennapi életünkben sokszor érezzük a civilizáció, rohanó korunk ártalmait. Talán nem lenne felesleges ezeket és az ellenük való védekezés módszereit egybegyűjtve kiállításon bemutatni. A korszerű komplex kiállítás gondolata sugallja a természeti adottságok és az általuk sokban meghatározott emberi tevékenység szoros kapcsolatainak együttes bemutatását, amely célszerűen oly módon történhet, hogy a természeti adottságok emberre gyakorolt hatása mellett az ember természetátalakitó erejét és hatását is érzékeltesse. A mai kor emberének izgalmas témája a biokémiai szerveződés, az öröklődés és életszabályozás kémiája. Első pillanatra nagyon nehéznek tűnik ennek az elvont témának a bemutatása, a ma ismert és használt eszközök alkalmazásával köny- nyen fénykép- és rajzkiállitás kerekedne ki belőle. Pedig a működést, a folyamatot egyszerűsítve bemutató mozgó modellek segítségével elképzelhető a sikeres megoldás.

A feliratozás kérdése László Gyula dolgozatában is, a hozzászólásokban is, fontos helyet kapott. Ez a probléma szinte minden kiállításnál újra és újra felmerül. Az eddigi tapasztalatok alapján az alternativ megoldás látszik a természettudományi kiállitások64